A magyar labdarúgás szűkkörű rendezvényeiben kétségtelenül van valami emberi, jelesül az, hogy a fanatikusok között lassan mindenki ismer mindenkit.
Fogcsikorgató, kemény csata volt: a ferencvárosi Zováth János (balra) elszántan küzdött a labdáért a soproni Hanák Viktorral (Fotó: M. Németh Péter)
Fogcsikorgató, kemény csata volt: a ferencvárosi Zováth János (balra) elszántan küzdött a labdáért a soproni Hanák Viktorral (Fotó: M. Németh Péter)
Itt van például Balogh Béla, aki megszállott Loki-drukker, és aki úgy beszél Sándor Tamásról, vagy Bajzát Péterről, mint amikor más a nagy szerelmét, a nagy nehezen, a konyhapénzből összespórolt autóját, avagy éppen az egy szem gyermekét magasztalja. Balogh Béla pedig mostanság nagyon büszke a kedvenc csapatára, a DVSC-re, és ahogy a műfüves torna döntője előtt a pénztárnál a klubszínektől harsogó sálját a nyakába kanyarította, megjegyezte: erre az évre két ajándékot szeretne kapni kedvenc együttesétől – továbbjutást az UEFA-kupában az FC Bruges ellen, és a bajnoki címet. Illetve… – gondolkodott el Balogh Béla, ha már a Főnix-csarnokban rendezik a műfüves bajnokság döntőjét, hát akkor legyen a Lokié a győztesnek járó serleg, és mellé a négy és fél millió forintos fődíj is… És amikor e lelkes drukker elfoglalta a helyét a lelátón, az eredményjelző tábla azt mutatta, hogy a DVSC–Szeged mérkőzés következik, az időjelző 13.27 órát mutatott, a rendezvény "hangja", Andrejszki Zoltán köszöntötte a nézőket, majd azt mondta: "Kérek mindenkit, hogy főhajtással, egy perc csenddel adózzunk Fehér Miklós emlékének…" Torokszorító pillanat volt ez. A mély csendet azonban később felváltotta a morajlás, merthogy a futball cirkusza mindig megy tovább, de abban mindenki biztos lehet: a 24 éves korában elhunyt csatárt senki nem feledi el… A műfüves bajnokság a döntőjéhez érkezett, és a finálé első napjának első találkozóján a rendező, s egyben címvédő DVSC-MegaForce a mezőny egyetlen NB I B-s csapatával, a Szegeddel mérkőzött, és ha csak a végeredményt nézzük, akkor kijelenthetjük, nem született meglepetés, azon azonban sokan csodálkoztak, hogy a Loki szereplése ellenére a csarnok csupán félig telt meg. A nap második találkozója presztízsmérkőzést hozott, hiszen Pintér Attila éppen a korábbi együttese, a Matáv Sopron ellen küldte pályára új gárdáját, a Ferencvárost (az összecsapást végül döntetlenül zárult…). Ezt követően az amatőr csapatok két legkiválóbbja S+S FC és a Goldwin találkozott, és a többek között, Duró Józseffel, Lázár Mátyással és a kapus Nagy Gáborrel felálló egylet 4–1-re legyőzte riválisát a Juventus-Mitrét a Top 18 döntőjében. Volt némi gálázás is: a Tippmix All Stars-válogatott az ukrán All Stars-gárdával meccselt a következő párosításban, és ekkor egy pillanatra visszaköszönt a múlt: Vincze István egy-egy csele, Kovács Kálmán gólérzékenysége, s a korábbi debreceni kapus, Mező József bravúrjai a kapuban elhitették velünk, hogy húsz évvel ezelőtt még nem hiába ültünk a stadionok lelátóin. A csoportdöntőnek beillő Debrecen–ETO mérkőzésnek "csak" anynyi volt a tétje, hogy melyik gárda várhatja az első, illetve a második helyről a vasárnapi elődöntőket. A Győr elsősége amúgy nem járt különösebb helyzeti előnnyel, hiszen mindkét alakulat kvalifikálta magát a vasárnapi elődöntőbe. A nap utolsó 24 perces összecsapásán a Balaton FC a Ferencvárossal meccselt, és az összecsapás tétje nem kevesebb volt, mint az elődöntőbe jutás. A zöld-fehéreknek ehhez elegendő volt a döntetlen is, csakhogy a siófokiak hamar kétgólos előnyre tettek szert, így veszni látszott a remény… A Ferencváros erejét mutatja azonban az, hogy meg tudta fordítani a találkozót, ám ahhoz, hogy a fővárosiak végül ott legyenek a vasárnapi elődöntőben, kellett az is, hogy döntetlen állásnál két másodperccel a mérkőzés vége előtt Kuttor Attila ziccerben a kapu fölé bombázza a labdát. A mai döntőben már alighanem többen lesznek kíváncsiak a csapatokra, mert az FTC, a Győr és a Sopron mellett a nagy kedvenc Loki is csatázhat az elsőségért és az ezzel járó négy és fél millió forintért…
A házigazda, ha küszködve is, de teljesítette a minimumot: bejutott a vasárnapi elődöntőbe, és a hazai közönség előtt játszó Lokinál ez volt a lényeges – és emiatt nem is szomorkodik Szentes Lázár vezetőedző. – Természetesen jobban örültem volna, ha két győzelemmel jutunk tovább, de kesergésre nincs ok, hiszen címvédőként ismét a legjobb négy közé kerültünk, ráadásul a fináléban jóvátehetjük az eddigi hibákat.
Úgy tetszik, a Matáv nem tud hibázni a teremben. Emlékezetes, a soproni csapat a káposztásmegyeri selejtezőt is elsőként zárta, s most Debrecenben is megnyerte a maga csoportját. Ennél jobb szereplést el tud képzelni? – kérdeztük a csapat edzőjét, Dajka Lászlót. – Majd vasárnap meglátjuk… Az biztos, hogy eseménydús és színvonalas napon vagyunk túl, ám a neheze csak most következik. Ha a végső győzelmet nem is ígérhetem meg, annyit leszögezhetek, szeretnénk az utolsó fellépésünk alkalmával is eredményesen futballozni.
Debrecenben ünnepeltek a zöld-fehérek: mind a Győr, mind pedig a Ferencváros az elődöntőbe jutott. Az ETO a csoportjában mindkét riválisát megverte. Számított-e a százszázalékos produkcióra? – kérdeztük Reszeli Soós István szakmai igazgatót. – Maradjunk annyiban: bíztam a továbbjutásban. Minden játékosom kitett magáért, és óriási sikernek tartom a két győzelmünket. Időnként látványosan játszottunk, kár, hogy csak félház volt a csarnokban, így nem volt igazi futballhangulat. Talán majd a nagydöntőkben…
Az utolsó pillanatokban dőlt csak el, hogy a Ferencváros is továbbjutott csoportjából – a Balaton FC-vel nagyon izgalmas mérkőzést játszottak a zöld-fehérek. Megkérdeztük Pintér Attilát: mennyire volt elégedett csapata teljesítményével? – Amit az első napra terveztünk, azt elértük. A legjobb négy között nagy szükségünk lesz szurkolóink segítségére is, remélem, sokan buzdítanak bennünket Debrecenben.