Kiköszörülték a csorbát – Győri Ferenc jegyzete

MINIMÁLIS ESÉLY VOLT csak arra a selejtezősorozat első négy körét követően, hogy a magyar férfi kosárlabda-válogatott kijusson az Európa-bajnokságra. Az utolsó kör első, Izland elleni mérkőzésével viszont életben maradt a remény, hogy a 2017-es és a 2022-ben megrendezett 2021-es után a 2025-ös kontinensviadalt sem kell kihagynia csapatunknak. Nem akarjuk felmenteni a kezdeti botladozás felelősségének terhe alól Gasper Okorn szövetségi kapitányt, de tény, a körülmények nem segítették őt. Rögtön talán a legfontosabb, Reykjavíkban lejátszott találkozóval kezdett tavaly februárban a kispadon, amelyen hiába voltunk javarészt előnyben, végül kikaptunk. A folytatásban nem jött egy bravúr sem, az északiak viszont győztek Olaszországban, emiatt kerültünk szinte reménytelenül rossz helyzetbe.

Ivkovics Sztojan nehéz örökséget hagyott hátra, sok hiányérzetünk nem lehet az eredményeivel kapcsolatban, több mint tíz éven át tartó második regnálása alatt a nyerhető kulcsmérkőzéseket túlnyomó részben meg is nyertük annak köszönhetően, hogy remek, összetartó közösséget, igazi csapatot alakított ki. Hogy az Euroliga és az ULEB Európa-kupa mérkőzései már nem ütköznek a nemzeti együttesek találkozóival, abból mi csak rosszul jöhettünk ki, és ez így is történt: Hanga Ádámon kívül nincs érintett játékosunk, és az elmúlt évtized legjobb magyar kosarasa januárban visszavonult a válogatottól. Akik viszont maradtak, például a mostani két összecsapással búcsúzó center, Keller Ákos, a nemzeti csapatbeli folytatást illetően a hírek szerint bizonytalan, már 34 éves hátvéd, Vojvoda Dávid, a vezér, Perl Zoltán, továbbá a többi, lassan a harminchoz közelítő meghatározó kosárlabdázó csütörtökön este megrázta magát, és igen meggyőző produkciót tett le a Schaeffler Arena Savaria parkettjére. Az elején csikorgott a gépezet, utána viszont kézben tartották a mérkőzést legjobbjaink – még akkor is, ha a hajrá izgalmasra sikerült, rezgett a léc –, ennek köszönhetően vasárnap „mindössze” le kell másolni a szigetországiakat, vagyis győzni az olaszok vendégeként, miközben a törökök besegítenek nekünk azzal, hogy újra felülmúlják Izlandot.

Fontos lesz, hogy elhiggye a csapat, képes a korszakos tettre, de annyit legalább elmondhatnak a mieink, hogy a csorbát kiköszörülték, és nem nyeretlenül zárják a selejtezősorozatot. Nincs más hátra, lássunk egy emlékezetes Keller Ákos-búcsúmeccset!

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!