A világ legjobbjai csapnak össze az új klubvilágbajnokságon

A legegyszerűbb, ha Európával kezdjük: a kontinensről 12 együttes jutott ki az első 32 csapatos klubvilágbajnokságra. Elutazott a BL-győztes Paris Saint-Germain, az ezüstérmes Internazionale, a legutóbbi négy tornából kettőt megnyerő Real Madrid. Bár a Manchester Citynek gyenge idénye volt, teljesen érthető a részvétele, hiszen évek óta Anglia rettegett csapata, s nemrég BL-t nyert. Noha 2020 óta nem jutott döntőbe, a Bayern München mindig ott van a végjátékban és uralja a német futballt. A probléma ott kezdődik, hogy a PSG és az Inter sem a legutóbbi, hanem az elmúlt négy idényének teljesítménye miatt jutott el idáig, a Chelsea-ről pedig még ez sem mondható el, hiszen a londoniak a 2021-es BL-arany­éremmel váltották meg a jegyüket az Egyesült Államokba.

Emlékeztetőül: azóta a tulajdonost, az edzőket (Enzo Maresca a harmadik Thomas Tuchel óta), valamint a teljes keretet leváltották a Stamford Bridge-ben, a négy évvel ezelőtti csapatból egyedül Reece ­Jamest láthatjuk a nyári küzdelmek során. A Bayern München, a Paris ­Saint-Germain, a Dortmund, az Inter, a Porto, az Atlético Madrid, a Benfica, a Juventus és talán a legnagyobb kakukktojás, az RB Salzburg is az UEFA-rangsor alapján jutott be.

EURÓPAI INDULÓK: HOL VANNAK A BAJNOKOK?

Végül is nem lehet külön selejtezősorozatot létrehozni, hogy tovább növeljék az így is embert próbáló meccsszámot, de a Chelsea példája mellett a bajnoki címek eloszlása is mutatja, mennyire nem sikerült a legjobb európai csapatokat kihozni a képletből. A Porto és a Benfica valóban megbízhatóan szerepel a BL-ben, ám a legutóbbi két bajnoki címet a Sporting CP nyerte meg, ráadásul az idén duplázott. A Juventus és az Inter Olaszország két legnagyobb klubja, de az elmúlt három idényből kétszer is első Napoli hiánya fájó, különösen, ha a Juventus serlegeit vizsgáljuk 2021 óta.

A Real Madrid mellett a BL-ben a tavaszt szinte mindig megélő városi rivális Atlético indul, s való igaz, kiesett a csoportkörből a Barcelona 2022-ben és 2023-ban, így a rangsorban egyértelműen hátrébb szerepel, mint a madridiak, viszont ha egy-, két-, három-, négy- vagy tízéves távlatban nézzük, kettejük közül mindig a Barcelonát tudnánk jobb, eredményesebb csapatként kihozni. A Dortmund általában jó BL-szereplése, tavalyi ezüstje miatt kapott helyet, ám ennél talán többet ér, hogy a Leverkusen 11 év után taszította le a német trónról a Bayernt 2024-ben. A BL-ről a négyéves időszakban egyetlen alkalommal lemaradó, angol bajnok Liverpool hiánya is húsba vágó az európai mezőnyre pillantva.

A TÖBBI FÖLDRÉSZEN IS TALÁLNI FURCSASÁGOKAT

Folytathatjuk a sort az észak-amerikai szövetséggel (CONCACAF). A győztesnek járó trófeára a nevét kétszer is felgravíroztató FIFA-elnök, Gianni Infantino mindenképp a tornán akarta látni Lionel Messit, ezért szakítva az eredeti elképzeléssel, hogy a rendező országnak járó helyet a bajnok kapja (LA Galaxy), nagy csinnadrattával bejelentette az alapszakasz zárásakor, hogy ha már megnyerte a Miami, minek várni az MLS-döntőig, induljanak Messiék a klub-vb-n. A bajnok Galaxy helyett a városi rivális Los Angeles FC viszont ott lesz Olivier Giroud-val és Hugo Llorisszal, mert a sorozatból a multi­klubtulajdonlás miatt kizárt, egyébként 2023-as BL-győztes Club León helyére szervezett rájátszást megnyerte a Club América ellen. Négy évvel ezelőtti BL-sikerének köszönhetően ott lesz a Monterrey, a 2022-es győztes Seattle Sounders és a tavalyi bajnok, az Interkontinentális-kupára átnevezett éves tornán a Real Madrid ellen az idén vereséget szenvedő Pachuca is.

Afrikában érdekes helyzetet teremtett, hogy az elmúlt négy évből háromszor nyerte meg a BL-t az egyiptomi Al-Ahli SC, a 2022-es győztes marokkói Vidad Casablanca mellett így két klub is rangsor alapján jutott be, ezek az egyenes kieséses szakaszban rendre sokáig jutó tunéziai Espérance de Tunisz és a dél-afrikai Mamelodi Sundowns.

A Libertadores-kupát az elmúlt években a brazilok uralják, igaz, nem egy csapat: 2021 óta a Palmeiras (az együttes mostani sztárja, Estevao akkoriban 14 éves volt), a Flamengo, a Fluminense és a Botafogo nyert, a kiváló erőkből álló, számos argentin válogatottat felvonultató és Marcelo Gallardo irányításával futballozó River Plate mellett az elmúlt években jelentősen meggyengülő ősi rivális Boca Juniors jutott be a ­CONMEBOL rangsorának köszönhetően.

A Chelsea-hez hasonló történet a japán Urava Red Diamondsé: a 2022-es (valamint a kvalifikációba bele nem számító 2007-es és 2017-es) AFC Bajnokok Ligáján kívül az égvilágon semmilyen eredményt nem tud felmutatni a klub, 2006 óta nem volt japán bajnok, 2016 óta a legjobb helyezése a negyedik, 2024-ben a 13. helyen végzett. Az Al-Hilal 2021-es sikere óta csak erősödött, az arab emírségekbeli Al-Ain 2024-ben győzött, az átszervezés miatt pedig a korábban Ádám Martint is soraiban tudó dél-koreai Ulszan a rangsorolás alapján vehet részt. Meg kell jegyezni még az egyetlen óceániai csapatot, az Auckland Cityt is, amely az elmúlt 14 BL-ből 11-szer aranyérmes lett a csendes-óceáni térségben.

MEDDIG LEHET BÍRNI  A FOKOZOTT TERHELÉST?

Az európai és néhány más földrészen is megfigyelhető furcsaságok és kivételek ellenére többé-kevésbé kijelenthető, hogy a világ klubfutballjának krémje utazik el az Egyesült Államokba, hogy összemérje tudását. Ez egyfelől örömteli, hiszen az évente a BL-győztesek között megrendezett klub-vb vagy az idén újraéledő Interkontinentális Kupa elég szűk perspektívát kínált a kontinensek összehasonlításához, a nyári egymás elleni felkészülési (vagy inkább gála-) meccsek pedig még ennyit sem. Irányadó adatok alapján (az Opta rangsora, a hazai nézőszám, az átigazolási díjak, a népszerűség és a trófeák alapján kialakított The Athletic-sorrend) egyértelmű, hogy az európai klubok a torna legesélyesebb csapatai, az öreg kontinensről érkező győztesre az elmúlt időszak alapján a River Plate, a Simone Inzaghival kiegészülő Al-Hilal és a kairói Al-Ahli jelenthet veszélyt, ám már az is nagyszerű eredmény lehet, ha Európán kívülről valaki eljut a legjobb nyolc közé.

A jelentős gazdasági fölénnyel egyedül az Al-Hilal vetekedhet, ám nagy kérdés, hogy a tavalyi Európa-bajnokság, Ázsia-kupa és Copa América után gyorsan kezdődő, s csak néhány napja záruló hosszú idényt követően milyen színvonalra számíthatunk. A Real Madrid még fizetett is a Liverpoolnak, hogy Trent Alexander-Arnoldot már Amerikában bevethesse, ám ettől még tény: a topjátékosok a nyári világversenyek miatt 2023-at követően legközelebb 2027-ben pihenhetnek, amely szinte egy örökkévalóságnak tűnik, 2027 után pedig egymás utáni nyarakon következik az újabb Eb, az újabb klub-vb és a 2030-as nemzetek közötti vb. Nagy kérdés, hogy az embertelen terhelést meddig tűrik a játékosok.

A színvonaltól függetlenül Gianni Infantino és a FIFA-vezérkar mindenesetre tovább „építi” a labdarúgást, s még több pénzt hajt fel. Rendkívül kellemetlen hírek jelentek meg a nem túl kelendő jegyek miatt: az Al-Ahli–Inter Miami nyitó meccsre az eredeti, 349 dolláros jegyek 55 dollárra csökkentek (a BeIN Sports szerint sok esetben 84 százalékos esés történt az árakban), de a Real Madrid első összecsapására is van még 4500 hely. Olyan hírek is terjedtek a The Athletic jóvoltából, hogy a Miami Dade College diákjai 20 dollárért vehetnek belépőt, ami mellé akár négy ingyenes jegyet is kaphatnak, így az akcióval gyakorlatilag 1400 forintért (4 dollár) lehet megnézni élőben Lionel Messit. Gianni Infantino mindenesetre nem aggódik, sőt ezáltal is tanult valami újat.

„Az egyik legjobb dolog, amit itt, az Egyesült Államokban tanultam, az a dinamikus árazás fogalma – mondta a FIFA elnöke. – Korábban semmit sem tudtam róla, ám azt jelenti, hogy az árak emelkedhetnek vagy csökkenhetnek. Egy új projektnél sosem lehet tudni, mi lesz a vége, de a lényeg, hogy a szurkolók számára elérhetővé és élvezetessé tegyük az élményt. A FIFA az árképzés rugalmasságát úgy látja, mint lehetőséget arra, hogy több embernek adjunk esélyt arra, hogy a helyszínen tekintse meg a mérkőzést.”

Lionel Messi utolsó nagy dobása lehet a FIFA-torna

Az Inter Miami Lionel Messi és Luis Suárez jó teljesítményében bízhat leginkább, Sergio Busquets szerint pedig a hazai pálya is mellettük szól.   Nagy port kavart az Inter Miami beválogatása a klubvilágbajnokság mezőnyébe, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke, Gianni Infantino viszont óriási lehetőséget látott a Lionel Messi (10) és Luis Suárez fémjelezte rózsaszín mezes együttes szerepeltetésében, és tett róla, hogy a csapat is a mezőny tagja legyen.    Kár lenne s talán nem is tisztünk morális és etikai kérdéseket felhozni a kiválasztási folyamat igazságosságát firtatva – egy biztos, a nyolcszoros aranylabdás Lionel Messi barcelonai cimboráival (Jordi Alba, Sergio Busquets és Luis Suárez a csapattársa, Javier Mascherano pedig a csapat szakvezetője) egy utolsó nagy dobásra készül. Természetesen főképp a Messi, Suárez támadópáros eredményességében bízhatnak az együttes szimpatizánsai. A két világklasszis támadó eddig 299 tétmeccsen lépett pályára együtt, s ezeken 116 találatnál szolgálta ki egymást: Lionel Messi 66-szor volt eredményes Luis Suá­rez átadása után, míg az uruguayi 50-szer talált be az argentin passza nyomán. Valószínűleg az európai csapatok lesznek ott legnagyobb számban a végelszámolásnál, de a floridaiak sokat megélt szűrője, Sergio Busquets szeretné kiszolgálni a hazai közönséget.   „Nagyon izgalmas a klubvilágbajnokságon játszani a világ legjobb csapatai ellen – nyilatkozta az Inter Miami weboldalának a 36 esztendős középpályás. – Örülök, hogy hazai pályán kezdjük a menetelést, tudjuk, milyen fontos az erős rajt. Az Al-Ahli nagyszerű együttes, Afrika egyik legjobbja, amely megannyi ilyen tornán részt vett már.”   Az Inter Miami ellenfele az egyiptomi csapat mellett a Palmeiras és a Porto lesz az A-csoportban.   S. N.

KLUBVILÁGBAJNOKSÁG, EGYESÜLT ÁLLAMOK 
CSOPORTKÖR, 1. FORDULÓ
A-CSOPORT
Vasárnap, 2.00: Al-Ahli (egyiptomi)–Inter Miami (amerikai), Miami Gardens (Tv: M4 Sport)