Az EHF több fontos változásról is döntött (Fotó: EHF)

 

A bizottság arról határozott, hogy a következő idényben az EHF-nek joga lesz (de nem biztos, hogy él is vele!) a férfi és a női Bajnokok Ligája-mezőnyben egy-egy szabadkártyáról dönteni. A kérvényt az adott ország szakági szövetségének kell benyújtania. Ezenkívül a női BL esetében a tagszövetségek két klubjuk esetében is kérhetik, hogy az Európa-liga helyett a Bajnokok Ligájában szerepelhessenek, eddig erre egy esetben volt lehetőségük.

További fontos döntés, hogy a következő kiírástól kezdve az összes férfi és női BL-meccsen használni fogják a videobírót és az időkérés jelzésére a kispadoknál elhelyezett piros gombot (erre eddig csak a négyes döntőben volt mód), különösen előbbit szorgalmazták már régóta az érintettek. Szintén elfogadták az edzői challenge ötletét, ennek értelmében egy alkalommal az edzők is kérhetik a videobíró alkalmazását az EHF égisze alá tartozó eseményeken (további részletekről itt olvashatnak!). Az április 30-i Németország–Spanyolország Eurokupa-mérkőzésen éles körülmények között is tesztelik már az edzői challenge-et, amely a férfi BL júniusi final fourján debütálhat.

A vb-ülésen a pandémia továbbgyűrűző negatív hatásaira tekintettel két évvel eltolták az arénák minimumkapacitására vonatkozó elvárások bevezetését.

A női BL és Európai-liga következő idényében szombatonként 20 órától és vasárnaponként 18 órától is rendezhetnek mérkőzéseket (eddig szombaton 16 és 18, vasárnap pedig 14 és 16 órától játszhattak a csapatok), míg a férfi El-nél a kedd 17 órát adták hozzá a hivatalos kezdési időpontokhoz. A férfi BL-nél indokolt esetben fordulónként egy mérkőzést újra hétvégén is rendezhetnek, ha ennek várhatóan jótékony hatása lenne a helyszíni nézőszámra vagy a televíziós nézettségre.

Az EHF szeptemberi kongresszusán dönthetnek a versenybizottság 2025-ös átalakításáról. A jövőben egy elnöke és négy tagja lenne a testületnek, akik a férfi és női válogatottak, valamint a férfi és női klubcsapatok képviselői közül kerülnének ki, tehát a játékvezetők nem képviseltetnék már magukat. Az európai szövetségben addig is igyekeznek fejleszteni a bíróküldési rendszert.

A végrehajtó bizottság tudomásul vette a Nemzetközi Olimpiai Bizottság legutóbbi ajánlásait az orosz és fehérorosz sportolók nemzetközi versenyeken való részvétele kapcsán, de az európai kézilabdasportban a helyzet nem változik, vagyis a két ország klubcsapatai és válogatottjai nem térhetnek vissza az EHF sorozataiba, illetve tornáira.

A testület jóváhagyta, hogy Budapest kikerül a jövő évi női Európa-bajnokság helyszínei közül. Mint ismert, a három szervező, Magyarország, Svájc és Ausztria március közepén állapodott meg a torna új helyszínéről és szervezési struktúrájáról. Eszerint két-két csoportnak Bázel, Innsbruck és Debrecen ad otthont. A középdöntőket Debrecenben és Bécsben játsszák majd, így az osztrák főváros veszi át Budapest szerepét, ahol eredetileg az egyik középdöntő-csoport küzdelmei zajlottak volna. Az elődöntőket és a helyosztókat is Bécsben rendezik majd Budapest helyett.