Innen hátrány, onnan előny – Vincze Szabolcs jegyzete

Némileg szokatlan helyzetben van a magyar férfi kézilabda-válogatott ezen az Európa-bajnokságon, hiszen azok a fiatalok, akikkel Chema Rodríguez még másodedzőként 2019-ben elkezdte az építkezést, és akikre aztán felépült az új nemzeti csapat, már nem is annyira fiatalok. Ráadásul egy korszak végét jelzi az is, hogy 2010 óta most először fordul elő, hogy a régi idők „utolsó mohikánjai”, az irányító Lékai Máté és a kapus Mikler Roland közül egyik sincs ott a válogatottban – Lékai ráadásul már biztosan nem is lesz. Pedig az ő rutinjukra eddig mindig számíthatott a kapitány.
Ez a kontinensviadal viszont esély a bizonyításra azoknak, akik eddig az árnyékban maradtak és kevesebb játékpercet kaptak. Főleg Rosta Miklósra és Hanusz Egonra gondolok, akik előtt ott a nagy lehetőség, hogy látványosan előrelépjenek. Ráadásul jó esélyük van arra, hogy éljenek is vele, ugyanis megvan a nemzetközi rutinjuk, és számtalanszor bizonyítottak már a nemzeti csapatban. Őket leszámítva nemcsak a fiatalok előtt van ott a lehetőség, hiszen könnyen előfordulhat, hogy Bánhidi távollétében az új csapatkapitánynak és helyettesének, a védőspecialista-páros Sipos Adriánnak és Ligetvári Patriknak is meg kell mutatnia, mit tud támadásban, mert arra most nagy szükség lehet.

Első számú beállónk, Bánhidi Bence otthon maradását ezért lehetőségként kell felfogni, mert az ilyen helyzetekben kell megmutatniuk a mögötte állóknak, hogy ha kell, a legmagasabb szinten, a legélesebb helyzetekben is lehet rájuk számítani.

Hogy a magyar férfi kézilabda-válogatott mennyit változott, mennyit fejlődött az elmúlt öt-hat évben, azt talán az az arány mutatja meg a legjobban, hogy a jelenlegi keretben több légiós van már, mint olyan játékos, aki a magyar bajnokságban játszik. Négyen ráadásul a Bundesligában, a világ legerősebb bajnokságában, hárman a lengyel, ketten a francia bajnokságban, de a spanyol, a norvég és a román élvonal is képviselteti magát. A másik oldalról nézve pedig a húszas keretből csak nyolcan kézilabdáznak a magyar NB I-ben, ami beszédes szám.

Ha az Eb-n a jelenlegi helyzetet sikerült megoldania, az a válogatott és a csapat erejét mutatja majd. Bánhidi pedig legyen teljesen egészséges, és akkor térjen vissza, amikor még nagyobb szükség lesz rá, a kvalifikációs világversenyeken és/vagy az olimpián.

Ami innen nézve hátrány, az onnan nézve előny.

A NEMZETI SPORT MUNKATÁRSAINAK TOVÁBBI VÉLEMÉNYCIKKEIT ITT OLVASHATJA!