A németek másodszor vagy a norvégok ötödször? – jön a női kézi-vb döntője
Vasárnap este eldől, mely válogatottak léphetnek fel a női kézilabda-világbajnokság dobogójára, a Németország–Norvégia döntővel (a párharccal részletesebben keretes írásunkban foglalkozunk) véget ér a holland–német közös rendezésű torna. A tavaly Európa-bajnoki bronzérmet szerző, most hetedikként záró magyar együttes újabb történelmi szereplést tudhat maga mögött, tizenkét év után jutott be ismét a legjobb nyolc közé a vb-n, a hetedik pozíció a húsz esztendeje megszerzett bronzérem óta a legjobb helyezése. Az összkép mégis vegyes.
„Sajnálom, hogy előbb érkeztünk haza, maradni akartunk a vébé végjátékára is, de így sikerült. Sajnálom a hollandok elleni negyeddöntőt, de győzött a jobb csapat. Összességében nézve jó világbajnokságot zártunk, megmutattuk, mire vagyunk képesek, de még fiatalok vagyunk, és biztos vagyok benne, hogy ebben a csapatban több van. Tudjuk, hogy a hetedik hely kimagasló eredmény az elmúlt húsz évet nézve, de sokkal többre vágytunk, ezért kicsit keserű a szánk íze, mégis sok erőt lehet meríteni ebből a szereplésből” – értékelt a hazaérkezést követően az NSO Tv-nek Golovin Vlagyimir, a magyar nemzeti együttes szövetségi kapitánya.
Bizonyosság vagy remény – Ballai Attila publicisztikája
A tréner szerint nem volt irreális cél a négy közé jutás, Hollandia ellen több minden hiányzott ahhoz, hogy nyerjenek. Ugyanakkor büszke a csapatra, ez volt a harmadik világbajnokságuk együtt, eddig nem sikerült bejutni a nyolc közé, most nagyon akarták, a játékosoknak pedig ennél is merészebb álmaik voltak. Golovin elmondta, a negyeddöntő lefújása után ezért nagy volt a csalódottság, megviselte a lányokat a vereség, utána leültek és megbeszélték a történteket, lezárták egymás között a tornát, hiszen tovább kell lépniük. A kapitány hangsúlyozta, a csapategység mindig megvolt, a régebb óta keretben lévők sokat segítettek az újaknak a beilleszkedésben. Akadt néhány nehéz periódusuk a tornán, például a Japán elleni középdöntős meccsen, hullámzott a játékuk most is, de változatlanul igaz, hogy csapatként, együtt sok mindent el tudnak érni.
A Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ) elnöke, Ilyés Ferenc a szervezet honlapján arról beszélt, hogy a tavalyi olimpiai hatodik és Európa-bajnoki harmadik hely azt mutatta, a női válogatott elkezdett felzárkózni az élmezőnyhöz.
 Nem vitás, a társházigazda németek sokáig emlegetni fogják ezt a vb-t. A ferencvárosi balátlövő, Emily Vogel (jobbra) és társai 2007 után jutottak be a legjobb négy közé a világbajnokságon, és az 1993-as aranyérmet követően vezethetik fel újra a csúcsra a német csapatot. Érdekesség, hogy 32 éve Vogel édesanyja, Andrea Bölk is szerepelt a vb-győztes válogatottban. „A német női szakág nagyon sokáig nem azon a szinten állt, ahová való. Hihetetlenül boldog vagyok, hogy tavaly örökkévalóságnak tűnő idő után kijutottunk az olimpiára, most pedig a világbajnoki döntőre készülhetünk – milyen csodálatos lenne, ha megismételhetnénk a korábbi bravúrt” – utalt a handball.net portál cikkében Vogel a több mint három évtizedes sikerre. Bölkék már korábban arról beszéltek, hogy Emily érmét közvetlenül az édesanyja medáliája mellé teszik otthon. A másik finalista és a tornán még szintén hibátlan, négy éve első, legutóbb második norvégok keretében a győri Veronica Kristiansen, Kristine Breistöl és Emilie Hovden, illetve a ferencvárosi Vilde Ingstad képviseli a magyar NB I-et. A háromszoros bronz- és ötszörös ezüstérmes északiak 2021 és 2023 után sorozatban harmadszor jutottak be a döntőbe, és az ötödik aranyukra hajtanak. |
„A lányok motivációban, önbizalom tekintetében is sokat léptek előre, köszönhetően az elmúlt és az idei évnek is. A hollandok elleni negyeddöntőt elnézve a négy közé jutáshoz, az újabb éremhez még tovább kell fejlődnünk. Jól látszik, hogy a nagycsapatok ellen vagy két bravúrra van szükség az elődöntő eléréséhez, vagy csak egyre, de azt jól időzítve, hiszen ha a dánok ellen mutatott teljesítményt mutatjuk Hollandia ellen is, akkor minimum szoros lett volna a negyeddöntő, és reális esélyünk lett volna a sikerre. A kötelezőket ez a csapat már képes hozni, volt két jó mérkőzése jegyzett ellenféllel szemben, Románia és Dánia ellen, de látjuk azt is, hogy vannak hullámvölgyek. Ezeket kell minimalizálni, és akkor a jövő évi Európa-bajnokságon, valamint a 2027-es, hazai rendezésű világbajnokságon újabb lépéseket tehetünk az elitbe kerülés és az elitben maradás felé.”
Az MKSZ alelnöke, a játékosként vb-ezüst- és bronzérmes Pálinger Katalin szerint látni a csapaton a fejlődést, még akkor is, ha a negyeddöntőt követően van bennük csalódottság és hiányérzet.
„Nagy lehetőséget szalasztottunk el a negyeddöntőben, mert nem lett volna verhetetlen a holland csapat, de sajnos a játékunk most nem tudott felnőni ehhez a szinthez. Ugyanakkor ebből is sokat lehet tanulni, több játékosnak ez volt az első világversenye, másoknak az első olyan, amikor több lehetőséget kaptak, és tovább tudunk fejlődni. Most már folyamatosan ott vagyunk a legjobbak között, versenyben velük, ráadásul a keretünk most kezd beérni, egyben marad, így optimista vagyok a következő éveket és a 2027-es hazai vb-t illetően.”
| Most még nagy bennünk a csalódottság, és szomorúak vagyunk, hogy így alakult, de ha összességében nézem, a hetedik hely nem rossz teljesítmény, igaz, lehetett volna jobb is a világbajnoki szereplés. Nem ez volt a hivatalos és a saját célunk, ám annak tudatában, hogy húsz év után végeztünk újra ilyen előkelő helyen, elgondolkodtunk, hogy azért lépegetünk előre. Az egy dolog, hogy mi magasabb polcra rakjuk magunkat, de hogy ez meg is valósuljon, folyamatosan jó játékot kell mutatnunk minden meccsen. Most is a tavalyi Eb-hez hasonló szereplést akartunk, de ki kell emelni, hogy akkor hazai pályán szerepeltünk, ami hatalmas erőt adott nekünk. |
KÉZILABDA
NŐI VILÁGBAJNOKSÁG
A 3. HELYÉRT, ROTTERDAM
14.30: Franciaország–Hollandia (Tv: M4 Sport+)
DÖNTŐ, ROTTERDAM
17.30: Németország–Norvégia (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!
