„Most jött el az ideje. Harmincegy évesen 21 évem van a kézilabdában, s úgy éreztem, hogy mindent megkaptam a kézilabdától, amit kaphattam, s mindent oda is adtam, amim volt. Logikus volt, hogy új időszakot kezdek az életemben. – fogalmazott Faluvégi Rudolf, hozzátéve, hogy a svájci klubjánál zajló fiatalítási hullám és az ebből fakadó nyomás is arra sarkallta, hogy befejezze. – Kezdtem az érezni, hogy ugyan tudnám ezt a végtelenségig csinálni, amíg a testem össze nem roskad, de otthon két gyerekem vár, s ameddig a csarnokban vagyok és kézilabdázok, addig minden másról le kell mondanom. Ezt 21 évig meg tudtam tenni, de eljött az idő, hogy már úgy éreztem, hogy ezt az időt máshol szeretném tölteni.”