Kézilabda: mikor jár, s mikor nem a fejlövésért kiállítás? Itt a válasz!

„Aszabályalkotó szándék egyértelműen a kapus egészségének a védelmét helyezte a középpontba, így nem is a szándékosságát vizsgálja, hanem ajátékosfelelősségét, már önmagában amiatt, hogy a kapus feje közelébe lövi azesetenként száz kilométer per óra sebességet is meghaladó labdát.A kapus fejétnem kell telibe találni a kiállításhoz, a szabály úgy szól, haalövésnél a labda irányt változtat,az már elegendő, tehátha valaki meg akarja »fésülni« a kapust,annaknagyon pontosnak kell lennie.Ugyanakkor fontos kitétel, hogy a támadót csak akkor terheli felelősség, ha zavartalanul, tisztán lőhet. Ha vele szemben szabálytalanságot követnek el, vagy ha közte és a kapus között védő játékos helyezkedik el, azzal már mentesül a felelősség alól. Nagyon jó példa volt erre a férfi Magyar Kupa döntője, amikora szegedi Bodó Richárd fejen találta a veszprémiek kapusát, Rodrigo Corralest, mégsem állították ki, helyesen, az előbb említettek miatt” – mondta el Bonifert Ferenc.

Ahelyzet azonban ennyire nem egyszerű. Sőt, atémát különösen aktuálissá tesziszámunkra az Izland elleni, április 12-i, hazai női világbajnoki selejtező, amelyen együttesünk addigi legjobbja, a hét kísérletéből hét gólt szerzett Klujber Katrin az első félidő hajrájában kizárást kapott – csakhogy többszöri visszajátszás után is egyértelműnek tűnt, hogy az izlandi kapus nem állva várta a labdát, hanem belemozdult a lövésbe. Ám Klujber számára ez sem volt mentő körülmény, a játékvezető a – sokak szerint helytelen – szabályt helyesen alkalmazva rekesztette ki a játékból. Bonifert Ferenc ezt a következőképpen magyarázta:

„Ha a kapus a védő cselekvés közben mozog, természetesen a feje isvelemozdul, de felmentés csak abban az esetben illeti a lövő játékost, ha a kapus fejeegyértelműen »kereste« a labdát.Azaz, ha ő provokálja ki a fejlövést, ha ezzel félre akarja vezetni a játékvezetőt, a közönséget.”

A videós utóellenőrzés egyébként csupán ebben az egyetlen, vélelmezett esetben engedélyezett. Minden más szituációban a játékvezetőnek kell meghoznia a döntést, nem ritkántakarásban, a pillanat tört része alatt, a mérkőzés sorsfordító fázisában. Ráadásul sajnos nem egy példát láttunk már arra, hogy egyes kapusok,eljátszva a „nagy halált”,visszaélnek e kétélű fegyverrel. Még olyan világnagyságok is, mint a dán válogatott Niklas Landin. Bonifert Ferenc egyetért azzal, hogy ez tovább nehezíti a játékvezetők helyzetét:

„Kétségtelen, hogy amúgy is nagyon keskeny mezsgyén kell végigmenniük,a videózás lehetősége sokat segítene nekik a kétes szituációk helyes megítélésében. Mert példáulcsak az büntetendő, ha először a kapusfejét találja ellabda, ha a karjáról,aválláról, a kapufáról pattanoda, azért már nem jár kiállítás. A közelmúltbanháromolyanesetet láttam, amikor a kapuselismerte, hogy nem találta el a lövés a fejét,denagyon örülnék, ha ez általánosabbá válna.”

Már csak azért is, mert az egészség mellett a versenysportban a fair play szelleme is egyre inkább megóvásra szorul.