Gyerünk, lányok! – Thury Gábor jegyzete

Noha U20-as női kézilabda-válogatottunk nem védte meg 2018-ban Debrecenben szerzett világbajnoki címét, a celjei tornaszereplése parádés. Sorozatban hét győzelmet követően a döntőben a norvégoktól kapott ki hallatlanul kiélezett mérkőzésen 31–29-re. Mondhatni, az ellenfél visszavágott a négy évvel korábbi 28–22-es vereségért. A szlovéniai vb-n a finálét megelőzően a dánok elleni negyeddöntő első félidejében állt rosszul a csapat, Dánia 12–11-re vezetett – ezt leszámítva zömmel parádés teljesítményt nyújtott.

Felvetődik a kérdés: kell-e azon keseregni, hogy nem sikerült a címvédés? Nos, lehet, de nem biztos, hogy célravezető. Ennek a vereségnek – vagy ha nyertünk volna a döntőben, a győzelemnek – az értékét a jövő árazza be. Vegyük a négy évvel ezelőtti példát! A fináléban akkor 8-8 gólt szerző bal- és jobbátlövőnk, Háfra Noémi, illetve Klujber Katrin nagyválogatottként a 2021-es világbajnokságon tizedik lett a magyar csapattal, míg az ellenfélnél a 7 gólos Henny Reistad a vb-győztes norvég válogatott tagja volt. Ez nem minősítés, pusztán tény, a magyar és a norvég kézilabdázás színvonala közti különbségből is fakad(hat). Az is tény, hogy a magyar szövetség 2021 augusztusában a junior-vb-, majd egy évre rá junior Eb-győztes csapat szakvezetőjére, Golovin Vlagyimir­ra bízta a nemzeti csapat irányítását.

A debreceni vb kapcsán elsősorban a már említett Háfra és Klujber nevét ismerhettük meg, a mostani tornán talán az irányító Kajdon Blanka és Farkas Johanna neve csengett ki hangosabban a társai közül. Hogy aztán az ifjabb Kiss Szilárd vezetésével – a csapat vele nyert 2018-ban serdülő, 2019-ben ifjúsági, 2021-ben pedig U19-es Eb-t – ezüstérmes együttesből ki(k) vezetheti(k) felnőttsikerekre a válogatottat, azt a jövő dönti el. Az biztos, hogy a nagyok között is lesznek vezéregyéniségek közülük, a kérdés csak az, mit ér a juniorsiker (mert a második hely is az), ha magyar. Egy emlék a közelmúltból, más sportágból: a 2009-es U20-as labdarúgó-vb-n bronzérmes legjobbjaink közül az egyébként tehetséges Koman Vladimir nevét talán már el is felejtettük...

Az utánpótlás-nevelés legfontosabb fázisa a felnőttek közé beilleszkedés, a hatékony átmenet. A „vizsga” legnehezebb tétele, mert nincsen rá garancia, ha húzóember valaki a juniorok között, vajon ugyanígy lesz-e a felnőtteknél is?

Ne a kétgólos vereségen búsongjunk, ezt tartsuk szem előtt!

Gyerünk, lányok!

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!