Nagy László: Senki sem akart harmadik meccset játszani

– Annyi nagy siker, több európai kupadiadal után az első magyar bajnoki arany mennyit jelent önnek?
– Nagyon sokat, hiszen az újjászervezett Veszprémmel értük el, amely fantasztikus küzdelemben nyert a finálé első és második meccsén. Nem titok, így is terveztük, mert a fárasztó évad végén már senki sem akart harmadik meccset játszani.

– Kivéve a Szegedet.
– Hát persze, de nekünk ki kellett húznunk a lelkünkből a tüskét, amely az alapszakaszban Szegeden elszenvedett vereségünk óta gyötört bennünket. Sikerült, és ezután nyugodtan várhatjuk a nyári pihenőt, illetve a válogatottak a még hátralevő két Európa-bajnoki selejtezőt.

– A lelátóról úgy látszott, sokat hibázott mindkét csapat. Vajon az idegesség vagy a fáradtság miatt?
– Talán mindkettő okolható. A küzdésből mindenki kivette a részét, de ez nem meglepő, ha fináléról beszélünk, amely óriási motiváció valamennyi szereplőnek. Ugyanakkor tény, hogy nem ez volt az idényben a legjobb meccsünk. A hibáinkat azonban menet közben korrigáltuk, ezért szinte végig irányítottuk, kézben tartottuk a csatát. A legforróbb pillanatokban biztosan az történt, amit mi akartunk.

– A sérültek hiányoztak?
– Persze! A keretünk velük lett volna teljes. Ugyanakkor öröm, hogy néhány kényszerpihenőt tartó társunk nélkül is aranyat szereztünk.

– Mikor gondolt először arra, hogy meglesz az arany?
– Csak a lefújás előtti pillanatokban. Addig szoros volt az állás, és a Szeged megmutatta, hogy a második legjobb gárda az NB I-ben. A mi játékunk a második félidőben vált stabilabbá, amikor védekezési és támadási taktikánk váltásaival többször hoztuk zavarba a szegedieket, mint ők bennünket.

Visszavágás - a hétgólos pofon a veszprémi bajnoki cím alapja

FÉRFI KÉZILABDA NB I
DÖNTŐ, 2. MÉRKŐZÉS

PICK SZEGED–MKB VESZPRÉM24–26 (11–15)
Szeged, 3500 néző. V: Dobrovits, Tájok
SZEGED: MIKLER – Prodanovics 1, Ancsin 3, Czina, BLAZEVIC 6, Zubai, Kekezovics. Csere: Tatai (kapus), Sulc 4, Larholm 3 (2), Vadkerti, Balogh Zs., Pribanic 2, Buday 4 (3), Leszica 1. Edző: Skaliczki László
VESZPRÉM: FAZEKAS – Gulyás 2, NAGY L. 3, Császár 2, Sulic 1, Terzic 1, UGALDE 5. Csere: Borbély (kapus), Schuch, IVÁNCSIK T. 6 (5), Oneto 2, Laluska 1, Dzsamali 2, Iváncsik G. 1. Edző: Carlos Ortega
Az eredmény alakulása. 12. p.: 2–5. 17. p.: 6–5. 23. p.: 8–10. 28. p.: 9–13. 37. p.: 14–18. 44. p.: 18–18. 48. p.: 18–22. 59. 24–25
Kiállítások: 6, ill. 12 perc
Hétméteresek: 7/5, ill. 7/5
Az egyik csapat második győzelméig tartó párharc végeredménye:2–0, a Veszprém javára.

A mérkőzés összefoglalója

MESTERMÉRLEG
Skaliczki László: – Közel álltunk a meglepetéshez, végig tartottuk a lépést az erősebb Veszprémmel, de sokkal esélyesebb volt ellenfelünk, és ebben a lelki helyzetben nehéz volt állni a sarat. A motivációt is inkább éreztem ellenfelünk játékán. Emberelőnyös helyzeteinket bután elrontottuk, és ezekből a hibáinkból leindítottak bennünket. Beigazolódott, hogy rutinosabb, nagyobb tudású az ellenfelünk. Az őszi győzelmünk értéke így még nagyobb. Nagy változás lesz a Szegedben, de ezzel nem szeretnék foglalkozni. Remek három évet töltöttem itt, és nekem is új szakasz kezdődik az életemben.
Carlos Ortega: – El sem tudom mondani, mennyire boldog vagyok. Ez az első magyar bajnoki aranyam, amelyért rettentően megdolgozott a csapat és a munkánkat segítő stáb egyaránt. Az első félidőben vezetett is a Szeged. Tudtam, hogy nagyon nehéz meccs vár ránk, és ez a félelmem be is igazolódott. Óriási volt az iram, és ez mindkét fáradt együttest megviselte. A végén már a szíve vitte előre a fiúkat. Több variációt is ki kellett próbálnunk, vagyis a kispadok külön csatát vívtak. Óriási küzdelemben, de megérdemelten nyertünk. A bajnoki aranyat ünnepelve minden játékosomat csak dicsérhetem. Nem is lenne szerencsés, ha bárkit kiemelnék, de aki látta a meccset, azt is észrevehette, hogy főleg azok húztak, akik az egész évadban kiemelkedően játszottak. Melléjük azonban kellettek a társak, mert így csapat a csapat.