Nagy László: Ki kellett tennem magamért

– Nagy volt az ünneplés?
– Csak polgári keretek között! Az örömünket azonban le kellett vezetnünk, hiszen legerősebb vetélytársunkat vertük meg majdnem tizenháromezer néző előtt – válaszolta Nagy László a Nemzeti Sport kérdésére.

– Nem babonás?
– A tizenharmadik fordulóban tizenháromezer szurkoló előtt elért fantasztikus sikerünk után erre inkább Sterbik Árpádéknak lenne okuk.

– Mit mondott Sterbik a meccs után?
– Csak néhány szót váltottunk, de előtte beszélgettünk, hiszen tudtuk, kettőnkön sok múlhat.

– Ön példásan védekezett, sőt sorsdöntő gólt lőtt huszonhárom huszonháromnál, ráadásként pedig időn túli szabaddobásból.
– Ki kellett tennem magamért, mert szeptemberben a spanyol Szuperkupát úgy vesztettük el hét góllal az Atlético ellen Madridban, hogy nem sokat tettem a csapatért. Most, talán éppen a szeptemberi meccs hatására, sokkal motiváltabban játszottam.

– A Barca tudatosan önre hegyezte ki az akciók befejezését?
– Nem. A játék alakulásának, egy-egy mérkőzésszituációnak köszönhetően kerültem helyzetbe, és lőttem tizenkét méterről, valamint betörésből egyaránt. A Sterbik Árpival vívott hagyományos különcsatát ezúttal én nyertem meg.

– Mi az értéke a Madrid legyőzésnek?
– Túlzás, hogy eldöntötte az arany sorsát, mégis – mivel kétkörös a bajnokság – nagyot léptünk elsőségünk megőrzése felé.

– Pihenéssel, a család, a barátok körében telt a vasárnap?
– Jó lett volna! Az éjjel hazatértünk Madridból, délután meg siettem edzésre.

– Az ok?
– Kedden a szintén BL-szereplő Leónt fogadjuk, amely a harmadik helyen áll. Ha itthon kikapnánk tőle, „lepkesóhajt” sem érne madridi sikerünk.