Sportlétesítmény: csak uniós és vállalkozói pénzből épülhet meg az új győri csarnok
A politikus – aki egyben a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke is – elmondta: kizárólag akkor építhető meg a csarnok, ha megfelelő uniós és helyi vállalkozói forrással tudják ezt megtámogatni. Hozzátette: a 2012-es költségvetés tervezetének ismeretében hozta a városvezetés azt a „bölcs döntést”, hogy eredeti formájában nem vág neki a vállalkozásnak.
„Nem adtuk fel annak lehetőségét, hogy ha nem is érkeznek ilyen támogatások, ennek ellenére Győrben ne egy kétezer-kétezerötszáz főt befogadó csarnokkal rendelkezzünk csak, hanem egy ennél jóval nagyobbal” – fogalmazott a városvezető.
A fideszes polgármester szeptember 27-én jelentette be, hogy egy ekkora beruházás tervezésénél számoltak a társasági adóra vonatkozó kedvezmények igénybevételi lehetőségével, és azoknak a nagyvállalatoknak a támogatásával, amelyeknek érdeke, hogy ilyen létesítmény épüljön Győrben.
A bizonytalan gazdasági környezet és a jövő évi adózási kérdések nyitottsága miatt a győri önkormányzat egymaga felelősségteljesen jelenleg nem vállalhatja egy olyan létesítmény megépítését, amely miatt hosszú éveken keresztül nem lenne forrás semmilyen más fejlesztésre. A város vezetése az ország nehéz gazdasági helyzetében Győr stabil költségvetési helyzetének fenntartását, intézményeinek biztonságos működtetését továbbra is elsőrendű feladatának tartja – olvasható akkori közleményében.
A győri közgyűlés március 25-én hagyta jóvá a város 2014-ig szóló gazdasági programját, amelyben az áll: jövőre megkezdődhet, 2014 nyarán vagy őszén pedig befejeződhet a létesítmény építése.
2014 decemberében, a győri multifunkcionális csarnokban rendeznék a magyar–horvát közös rendezésű női kézilabda Európa-bajnokság egyik csoportjának mérkőzéseit. Ha addigra nem sikerülne felépíteni, vagy a Magvassy Csarnokot megfelelő méretűre bővíteni, akkor a budapesti Syma Csarnok lenne a „beugró” helyszín.
Győr eleve mint lehetséges házigazda szerepelt a Magyar Kézilabda-szövetség kandidálásában, s a Syma a tartalékcsarnok. A többi magyar Eb-helyszín a budapesti Papp László Sportaréna, illetve a veszprémi és a debreceni csarnok lesz. A horvátok Eszéken, Varasdon és Zágrábban rendeznek meccseket.
„Nem adtuk fel annak lehetőségét, hogy ha nem is érkeznek ilyen támogatások, ennek ellenére Győrben ne egy kétezer-kétezerötszáz főt befogadó csarnokkal rendelkezzünk csak, hanem egy ennél jóval nagyobbal” – fogalmazott a városvezető.
A fideszes polgármester szeptember 27-én jelentette be, hogy egy ekkora beruházás tervezésénél számoltak a társasági adóra vonatkozó kedvezmények igénybevételi lehetőségével, és azoknak a nagyvállalatoknak a támogatásával, amelyeknek érdeke, hogy ilyen létesítmény épüljön Győrben.
A bizonytalan gazdasági környezet és a jövő évi adózási kérdések nyitottsága miatt a győri önkormányzat egymaga felelősségteljesen jelenleg nem vállalhatja egy olyan létesítmény megépítését, amely miatt hosszú éveken keresztül nem lenne forrás semmilyen más fejlesztésre. A város vezetése az ország nehéz gazdasági helyzetében Győr stabil költségvetési helyzetének fenntartását, intézményeinek biztonságos működtetését továbbra is elsőrendű feladatának tartja – olvasható akkori közleményében.
A győri közgyűlés március 25-én hagyta jóvá a város 2014-ig szóló gazdasági programját, amelyben az áll: jövőre megkezdődhet, 2014 nyarán vagy őszén pedig befejeződhet a létesítmény építése.
2014 decemberében, a győri multifunkcionális csarnokban rendeznék a magyar–horvát közös rendezésű női kézilabda Európa-bajnokság egyik csoportjának mérkőzéseit. Ha addigra nem sikerülne felépíteni, vagy a Magvassy Csarnokot megfelelő méretűre bővíteni, akkor a budapesti Syma Csarnok lenne a „beugró” helyszín.
Győr eleve mint lehetséges házigazda szerepelt a Magyar Kézilabda-szövetség kandidálásában, s a Syma a tartalékcsarnok. A többi magyar Eb-helyszín a budapesti Papp László Sportaréna, illetve a veszprémi és a debreceni csarnok lesz. A horvátok Eszéken, Varasdon és Zágrábban rendeznek meccseket.
