Tanulságok a bronzcsata előtt

- Továbbra is úgy gondolom, sikerült nagyon jól felkészülnünk az oroszok ellen - mondta a hajdani világklasszis átlövő. - A hajráig mind védekezésben, mind támadásban megálltuk a helyünket. A mérkőzés elején elég sok kiállítással büntettek bennünket, s emiatt nekünk kellett szaladni az eredmény után.
- A félidő közepére mégis megnyugodtunk.
- Ennek köszönhetően döntetlennel tudtunk fordulni, ami nagy erőt adott a lányoknak a folytatáshoz.
- A második játékrész közepén mitől szárnyaltak a mieink?
- Ekkor többek meglepetésére már három góllal vezettünk, mert a félidő közepéig mi irányítottuk a mérkőzést. Ekkor sajnos több egyéni hiba csúszott a játékunkba, és pillanatok alatt kiegyenlített az ellenfél.

- Zavaró volt, hogy a végjátékban az oroszok védekezést váltottak?
- Visszaálltak hatos védőfalra, a mi átlövéseinkben pedig nem volt kellő erő. A szerencse sem állt mellénk, kétszer is kifelé pattant a kapufáról Laluska lövése.
- Egy pillanatig sem látszott, hogy feladták volna a mérkőzést.
- Ez volt a legfontosabb ezen a mérkőzésen. A lányok elhitték, hogy a nagyon jó orosz válogatott is verhető. Végig dicséretesen küzdöttek, és megtettek mindent a győzelemért. Ezzel a játékkal nem kellett szégyenkeznünk. A világ talán legerősebb korosztályos csapatával szemben szerény különbséggel maradtunk alul.
- Mit talál ki a bronzmérkőzésre?
- A dél-koreai csapat legyőzte válogatottunkat a középdöntőben, és ennek a mérkőzésnek a hibáiból szeretnénk tanulni, vagyis ugyanazokat a bakikat nem követhetjük el újra. Huszonhárom technikai hiba minden mérkőzésen sok lenne. Emellett a kapusok teljesítményének is jelentősen javulnia kell. Ha úgy védenek Triffáék, mint az elődöntőben, és a gólhelyzeteket is nagyobb százalékban használjuk ki, reális esélyünk lesz a bronzérem megszerzésére.
- Kipihenték magukat a lányok a szünnapon?
- Remélem, igen. Mindent beleadva kell csatázniuk, hogy elérjék a saját maguk elé tűzött célt, a világbajnoki érmet. Ez az utóbbi két vébén ezüst volt, most bronz lehet.