A spanyolokat dicsőíti a világ

Már a vb előtt tudni lehetett, hogy a sportágban jelentős hagyományokkal büszkélkedő országok közül több is a generációváltásnak szenteli az olimpia után öt hónappal megrendezett viadalt. Az előzetes nyilatkozatok és latolgatások, valamint az átalakulóban levő gárdák teszteredményei alapján mégsem lehetett arra számítani, hogy főleg a régi, rutinos csillagokkal felvonuló együttesek érnek majd el kiemelkedő eredményeket, miközben a sikeréhesnek tartott, friss tehetségekkel kiálló csapatoknak csak a középmezőnyben jut hely.

A négyszer hat gárdával folyó csoportküzdelmekben Tunézia (a bosnyák Szead Haszanefendics mester jugoszláv iskolán felnövő gárdája) és Görögország (a svéd Ulf Schefvert edző együttese) halmozta a meglepetéseket, és - a botladozó franciákkal együtt - biztosan jutott a középdöntőbe. Ugyanez nem sikerült a többre hivatott, kitűnő keretű Dániának. Tunézia és Görögország folytatta sikersorozatát: a vb-házigazda veretlenül jutott az elődöntőbe, míg az alapcsoportjában a franciákat legyőző görög csapat az olimpiai bronzérmes Oroszország ellen - óriási meglepetésre - újabb két pontot gyűjtött. Tunézia tündöklésének az elődöntőben a spanyolok vetettek véget, míg a görögök - igazolva, hogy athéni hatodik helyük megérdemelt volt - az ötödik helyért mérkőzhettek, de kikaptak a szerbektől.

Tunéziával azonos ágon szerepelt az átalakított, megfiatalított orosz csapat, amely csoportjában minden ellenfelét legyőzte. Mellette a csehek és az Eb-ezüstérmes szlovénok jutottak a 12 közé, míg Izland hazautazott. (Ezen az ágon, akárcsak a C- és a D-csoportban, az Európán kívüliek nem játszottak meghatározó szerepet - az egy kivétel Tunézia volt.)

Szerb-horvát csata életre-halálra

A gyilkos C-csoportban a horvátok címvédőhöz méltóan rajtoltak: öt meccs, öt győzelem. A spanyolok itt csak Dzombáéktól kaptak ki, míg a friss, fiatal csapattal, valamint új trénerrel (Ingemar Linnell) felvonuló svédek csak a gyenge tengerentúliakat verték meg, s pont nélkül vágtak a középdöntőnek.

Szerbia-Montenegró bátor, nagyvonalú tervekkel érkezett a vb-re. Régi-új mestere, Veszelin Vujovics nem titkolta, döntőbe szeretné vezetni tanítványait. A szerbek csak a kieső, hajdan szebb napokat látott (négy éve vb-4.) Egyiptomtól kaptak ki, vagyis ezt a vereségüket nem vitték magukkal a középdöntőbe, ahol Tunézia mesébe illően menetelt, s feltámadt poraiból a már-már temetett Franciaország: Claude Onesta érett klasszisokkal felálló gárdája öt pontot szerzett.

A legnagyobb vesztes Görögország lett, mégpedig a szlovénok és a csehek ellen elhullajtott két-két pont miatt. A spanyolok önbizalmát növelhette a németek elleni biztos siker, és a második helyen végeztek a középdöntőben, mert a szerbek meglepetésre pontot hullajtottak a svédek ellen, és kikaptak Horvátországtól. Úgy tűnt, a horvátok a norvégoktól elszenvedett - több mint kínos - fiaskóval túljutottak a holtponton, bedarálták a németeket, majd a szerbekkel szemben is kiizzadták a sikert. Németország csalódást okozott azoknak, akik sokkal többet vártak Heiner Brand feltörekvő tanítványaitól. Ám mind a német, mind a svéd csapat zsúfolva van ifjú tehetségekkel, akik talán már a következő Eb-n vagy vb-n fényesebb eredménnyel lepik meg a világot.

Az elődöntőbe a legutóbbi vb-éremcsatákból három gárda (Spanyolország, Horvátország és Franciaország) újra bejutott. A lisszaboni négyesből csak a németek hiányoztak, akiknek a helyére - teljesen megérdemelten - Tunézia lépett. A spanyolok és a horvátok varázslatos játékkal jutottak a fináléba, amelyben aztán kiderült: motiváltabb, jobb erőnek örvend, és sikerre ítélt az ibériai válogatott.

Újra mozgásba jön a játékospiac

Sok új játékos nevét tanultuk meg a vb-n, és nem fogunk csodálkozni, ha a tunéziai Hmam (a vb-gólkirály), Tej, Szeboui vagy Megannem neve hamarosan gazdag és sikeres európai élklubok csapatlistáján tűnik fel. Várhatóan a görög legjobbakra is lesz kereslet, valamint a fiatal oroszok is előbb-utóbb nyugatabbra fognak kerülni. A szerbek többsége máris külföldön keresi a kenyerét, s ha sikerül őket együtt tartani, beleszólhatnak a jövő évi, majd a 2007-es, 2008-as világversenyek érmes helyezéseinek sorsába. Nem kell nagyon aggódnunk a németek, a svédek, a szlovénok vagy a dánok jövőjéért sem - valamennyien tudatosan járják a maguk útját, és nem esnek kétségbe, ha néha belelépnek egy-egy kátyúba. Az Európán kívüli kézilabda fejlesztésén, népszerűsítésén továbbra is sokat kell fáradoznia a többi földrészt roppant erőteljesen favorizáló IHF-nek.