Az első nagy feladat már kipipálva

Először, ugye, ott volt a tavaly decemberi, zágrábi világbajnoki finálé, majd pedig idén Athénban az olimpiai negyeddöntő. A végén mindkétszer a franciák örülhettek, így nem csoda, hogy a mieink kicsit tartottak soros ellenfelüktől. Tartottak még akkor is, ha tudták: ez a francia válogatott nem azonos a világbajnoki vagy az olimpiai csapattal, hiszen többen is hiányoznak, Olivier Krumbholz már a jövő csapatát építi ezen az Eb-n. A gallok azonban így is mindig nyerni akarnak, s a nagy rivális elleni összecsapásra sokkal jobban felkészültek, mint a két korábbi csoportmeccsre.
Roppant idegesen kezdtek a csapatok, de a mieink feszültségét jelezte, hogy az első támadás során Nagy Ivett és Ferling Bernadett is kapura lőhetett, Joseph-Mathieu mindkétszer hárított. Szerencsére azonban a másik oldalon ténykedő hálóőr is hamar jelezte, hogy nem kedvtelésből tartózkodik a gólvonalnál, azaz Pálinger Katalin is két jelentős bravúrral tette le a névjegyét. Amikor a francia portás tehetetlen volt, akkor a kapufa segített az ellenfélen, igaz, a sors hamar viszszaadta Radulovics csattanós bombája után, amit elvett, hiszen Cano is csak a lécet trafálta telibe. Már a negyedik percben jártunk, amikor végre megszületett az első gól. A végre szócska természetesen azért került a mondatba, mert Balogh Bea találata után Magyarország vezetett. Igaz, Tervel hamar egyenlített, majd Herbrecht a vezetést is megszerezte a franciáknak.

A még mindig ideges magyar válogatott sokat hibázott, főként támadásban, így Kiss Szilárd megpróbálta keverni a kártyákat, Kindl helyett Görbiczet küldte pályára. Aztán tíz perc elteltével már mintha nyugodtabb lett volna a magyar együttes, s Radulovics két góljával (az első micsoda bomba volt) egyenlített. Sőt Kindl találatával (a dunaújvárosi átlövő először kapufát lőtt, majd saját "lepattanóját" szerezte meg és bombázta a hálóba) már 5-4-re a mieink vezettek. A magyar kapuban Pálinger továbbra is parádézott, míg Jospeh-Mathieu már korántsem védett olyan hatékonysággal, mint az első percekben, így egyre nőtt a magyarok előnye. Siti remek bejátszását Kulcsár váltotta gólra, s már 10-7-re vezettünk, sőt amikor egy álomtámadás végén szintén a dunaújvárosiak beállósa volt eredményes, már 12-8-at mutatott a tábla. Extázisban szurkoltak a lelátón ülők, ám sajnos egy kevésbé sikeres szakasz következett a mieink játékában, és így a szünetig faragtak hátrányukból a franciák (14-12).

Ezzel együtt úgy tűnt, hogy a vendégek kapitányának bőven akadt mondanivalója a pihenőidőben, hiszen a norvég játékvezetők már elkezdték volna a második félidőt, ám Krumbholz még mindig a pályán magyarázott játékosainak. A remek szakember talán megérezte, hogy a mérkőzés döntő szakasza következik, hiszen a magyar válogatott fantasztikus teljesítményt nyújtott a második játékrész elején. Egy tökéletesen kivitelezett húzás végén Nagy Ivett növelte az előnyt, majd egy labdaszerzés után Pigniczki következett. A 33. percben pedig hatalmas kő gördült le Görbicz szívéről. A győriek játékmestere ugyanis az Eb első öt félidejében nem talált a hálóba. Ekkor viszont ő nézhetett farkasszemet a büntetővonalról a franciák szünetben beálló kapusával, Bordenave-val.


Amikor a hálóban landolt a labda, Görbicz úgy csapott a levegőbe, mintha már Eb-t nyert volna a magyar csapat. Pedig csak az átok tört meg, és hogy lelkileg mit jelentett a fiatal játékosnak a találat, azt jelzi, hogy alig negyedórával később már az ötödik góljánál járt. Igaz, ekkortájt már padlón volt a francia válogatott, hiszen a remekül működő magyar támadógépezet ellen nem volt ellenszere a világbajnoknak, míg a mieink védekezése is közel állt a tökéleteshez, s ha mégis közbejött valami, ott volt Pálinger.

Az utolsó tíz perc már örömkézilabdát hozott, talpon volt az egész csarnok, amikor Pigniczki labdaszerzése után végigsprintelt a pályán és 29-19-re alakította az eredményt. Akkor sem volt szomorú a szurkolótábor, amikor fél perccel később Görbicz tette ugyanezt, s ő is csodálatos gólt lőtt. Még az is belefért, hogy a norvég bírók némi vöröskeresztes szellemet csempésztek a játékba, azaz, ahol tudták, segítették a gyengébbet. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a fesztiválhangulatban kicsit lankadt a magyarok koncentrációja, így csökkent a mieink előnye. A végén így is tetemes maradt a különbség, 32-23-ra nyert Magyarország, s ezzel csoportelsőként jutott a középdöntőbe. Folytatás kedden, Debrecenben, ahol a C-és a D-ág küzd tovább. Mivel a továbbjutó csapatok a csoporteredményeket továbbviszik, így a magyar együttes négy ponttal vághat neki az Eb újabb szakaszának. Reméljük annak a végén is hasonlóan boldogok lesznek a játékosok. ---- Kiss Szilárd:
Tisztában vagyunk vele, ez a francia csapat nem azonos azzal a válogatottal, amely a legutóbbi világbajnokságon és olimpián szerepelt. Ennek ellenére állítom, egy kiváló együttest győztünk le, amely nemcsak hogy jól küzdött, de jól is játszott. Nagyon készültünk erre a mérkőzésre, hiszen tudtuk, két, számunkra roppant fontos pontot kell szereznünk. Boldog vagyok, hogy megszereztük.

Olivier Krumbholz:
Ezen az Európa-bajnokságon számunkra elsősorban az a cél, hogy a fiatal csapatunkat építsük. Ennek megfelelően a tapasztalatszerzés a legfontosabb nekünk, persze az sem mindegy, hogy hányadik helyen végzünk majd. A házigazdák ellen az első félidőben volt lehetőségünk a szebb eredmény elérésére, de aztán a magyarok alaposan belelendültek, és teljesen megérdemelten nyerték meg ezt a meccset. Ehhez szívből gratulálok nekik. ---- Pádár Ildikó, a magyar válogatott másodedzője: - Nagyon örülök, hogy csoportelsőként jutottunk tovább. Persze tudom, hogy a neheze még hátravan, de ha így folytatjuk, nem lehet gond.

Kocsis Erzsébet, a magyar válogatott technikai vezetője: - Mit lehet ilyenkor mondani. Természetesen nagyon boldog vagyok.

Ferling Bernadett: - Végtelenül boldogok vagyunk, hogy sikerült viszszavágnunk a franciáknak. Remek hangulatú meccsen, kitűnő közönség mellett jó kapusteljesítményekkel és időnként jó játékkal fölényes győzelmet arattunk.

Görbicz Anita: - Nagyon készültünk erre a találkozóra. Én különösen, mert hazai közönség előtt bizonyítani akartam. Örülök, hogy a játékommal sikerült hozzájárulni a fölényes győzelemhez.

Mehlmann Ibolya: - A kezdeti idegeskedés után fergetegesen játszott csapatunk. Óriási segítséget kaptunk a közönségtől, végig űztek-hajtottak bennünket a szurkolók, s így pontveszteség nélkül lettünk csoportelsők, és folytatjuk utunkat a kitűzött cél eléréséig.

Tóth Tímea: - Csodálatos hangulatban, nagyon jó meccset vívtunk a franciákkal. Azt hiszem, most játszottunk a legjobban, s valamit törlesztettünk ellenfelünkkel szemben az adósságunkból.

Balogh Beatrix: - Szépen zártuk az első kört és ezt a hetet, ennek pedig nagyon örülök. Fontos volt ez a győzelem, és lényeges volt számunkra a különbség is. ---- A szélső a tőle megszokott, lelkes és jó játékkal, valamint a sokakat rabul ejtő mosolyával tűnt ki vasárnap délután

"Nagyon akartuk ezt a sikert, hiszen a francia válogatott az utóbbi időben meglehetősen sok borsot tört az orrunk alá. Nyernünk kellett, ezzel tisztában voltunk, és a siker annak köszönhetően jött össze, hogy jó tempóban, gyorsan kézilabdáztunk, ráadásul a védekezésünk is jól működött. A közönség támogatása óriási segítséget jelentett nekünk, ha ezt a támogatást Debrecenben, majd Budapesten is megkapjuk, akkor együtt célba érhetünk…"


---- "Ideges kezdés, bizonytalankodás után a lányok megnyugodtak, egyre magabiztosabbá váltak, a végére pedig minden öszszeállt, s nagy különbségű, magabiztos győzelmet arattak. Sikerült visszavágni a franciáknak, de sokkal fontosabb, hogy a lányok nagy adag önbizalommal gazdagodtak a középdöntő előtt. A siker záloga Pálinger Katalin klasszisteljesítménye volt, az ő kisugárzása, bravúros védései lendítették tovább az egész csapatot. Persze nem csak ő kellett a fontos győzelemhez, ugyanígy kiemelhetném Pigniczki védekezését, az első félidőben Kulcsár vagy Radulovics teljesítményét, a második játékrészben Görbicz irányítómunkáját, illetve a cserejátékosok teljesítményét. A legfontosabb az, hogy együtt van a csapat, és mindenki hozzátette a magáét a sikerhez. Kiss Szilárd remekül módosította a támadójátékot a franciák különböző védekezési variánsaira, amikor például négy egy plusz egyet védekeztek, a mozgékonyság, az üresbe futások, a rések megtámadása hozta meg a sikert. Kisebb hullámvölgyek ezúttal is akadtak, de a támadás összességében olajozottan működött, és volt a második félidőben egy káprázatos szakasz, amikor minden akcióból gól született. A markáns védekezőjáték, az ellenfél hibára késztetése hozta meg a magabizotsságot, a nagy gólkülönbséget."

Skaliczki László, a férfiválogatott szövetségi kapitánya