Főszerepben a kapusok

A kapusok mellett a két irányítót, a győri Görbiczet és az újvárosi Ferlinget, valamint egy-egy szélsőt, Vértent és Nagyot lehetett kiemelni. Ha ezt a felsorolást tekintjük, akár döntetlen is lehetett volna a fordulatos éremcsata végeredménye, csakhogy Róth Kálmánnak, a győriek mesterének a posztonkénti összehasonlításkor és a csapat összteljesítményének mérlegelésekor egyaránt több oka volt a mosolygásra.
Görbicz a halványabb kezdés után fokozatosan feljavult, és szinte húzta magával társait. Bátran, olykor önfeláldozóan támadott és váratlan megoldásaival meglepte még a rutinos újvárosi védőket is. Jó karmesterként kézben tartotta zenekarát, és szólóra (9 gól) is vállalkozott. A másik oldalon Ferling (4) is igyekezett, ám támadásban mind az ő, mind társai játékába több hiba csúszott. A roppant szigorú győri védőfalon nem tudott áttörni, illetve ezt a falat a belső posztokon szereplő újvárosiak is képtelenek voltak átlőni.
Vérten a védekezésével vált az ETO egyik legjobbjává, hiszen a rangadó nagyobbik részében nem kisebb csillagot vett ki a játékból, mint Radulovicsot (az újvárosiak vezéregyénisége mindössze három gólt lőtt, abból egyet büntetőből). Nagy Ivett (4) az első félidőben alig tett hozzá valamit együttese támadójátékához, ám a másodikban nagyobb akarattal csatázott, és – miután Kindl találatával egyenlített a Dunaferr – az ő góljával vette vissza a vezetést az Újváros.
Döntő különbség mutatkozott a beállósok teljesítményében. A sérült Djokicsot remekül helyettesítő Borbás (6) egymaga kétszer annyi gólt lőtt, mint a másik oldalon a két válogatott csillag – Bohus (2) és Kulcsár (1) – összesen.
Róth Kálmán, a Győri Graboplast edzője szerint a két csapat agresszivitása között nem volt sok különbség, de ebben a tekintetben még mindig a Dunaferrnél van az előny.
"Az újabb sikert nagyobb akaraterőnknek köszönhetjük – mondta Róth Kálmán. – Ebben az évadban az újvárosiakkal vívott öt mérkőzésünkből – bajnoki és MK-találkozókból – hármat megnyertünk, és most sajnálhatjuk igazán a további vetélytársaink ellen elhullajtott pontjainkat. Hiányossága csapatunknak, hogy ritkán tudja a valódi tudását állandóan és folyamatosan azonos szinten tartani. A Dunaferr ellen azonban mind csapatként, mind az egyéni teljesítmények tekintetében jól teljesítettek a lányok. Sirina a mezőny legjobbja volt, Görbicz a hátára vette a csapatot, Nitescu és Vérten erőszakosan védekezett, Borbás sok gólt lőtt, és a védelemben is hasznos volt, Bognár pedig ismét bizonyította tehetségét."
Kiss Szilárd edző arról beszélt, hogy játékosai megnyertnek hitték a csatát, amikor 8–3-ra elhúztak, és a folytatásban leengedtek. "Többször is hullámvölgybe kerültünk, mert vezéregyéniségeink között egy sem akadt, aki – miként korábban ez rendre megtörtént – átsegítette volna az együttest a holtponton – vélekedett a mester. – Az első félidőben még elfogadhatóan játszottunk, de már ekkor is rengeteg hibát követtünk el. A támadásainkban nem volt átütőerő, és látszott, ha nem tudunk változtatni, baj lehet. Az lett. Igaz, ehhez kellett a Győr rendkívül tisztátalan, időnként a keménység határát messze túllépő védekezése, amit megengedtek a bírók. A vereségünk legfőbb oka mégis az volt, hogy több húzóemberünk igen visszafogottan kézilabdázott. Ezt egyetlen csapat sem bírja el. Egyedül Pálinger tett meg mindent a sikerért."
A pénteki másik felsőházi találkozón az FTC nem könnyen, de győzött Vácott, és ezzel megmaradt az esélye az aranyérem megszerzésére. Igaz, ehhez a még hátralévő két fordulóban meg kell vernie a Népligetben a Győrt, majd legalább négy góllal Újvárosban a Dunaferrt. ---- S ---- &