„Még én is alig tudom elhinni, min megyek keresztül, még nagyon dolgozik bennem az adrenalin, azt sem érezném, ha szájba vernének – kezdte Vettel. – Hihetetlen verseny volt, a negyedik kanyarban szembe fordultam a mezőnnyel, és nem éreztem kényelmesen magam, amint elsüvítettek velem szemben a többiek. Mintha az autópályán történt volna ez. nagyon szerencsés voltam, hogy senki sem jött nekem frontálisan, de így is megsérült az autó, és lelassultam. Főleg a száraz pályán éreztem ezt, szerencse, hogy újra eleredt az eső. Azt hiszem, bebizonyítottuk, hogy esőben sem veszünk el."
„Nagyon fontos volt, hogy az idény nehéz szakaszaiban sem adtuk fel, és hogy nem dőltünk be azoknak a piszkos trükköknek, amelyekkel egyesek megpróbáltak elbizonytalanítani minket – folytatta Vettel. – Az idény második felében egy fokozattal feljebb kapcsoltunk, és nagy lendülettel érkeztünk a hajrához. Visszajött az esélyünk, amiért nagy köszönetet kell mondanom a csapat összes tagjának, mert senki sem lehet fontosabb a másiknál. Igen büszke vagyok erre a remek csapatra."
„Hihetetlen, hogy már a harmadik világbajnoki címemet nyertem meg, és ott tartok, ahol Ayrton Senna, a nagy példaképem. Nem is merek belegondolni, kikhez csatlakoztam háromszoros bajnokként. Nem hallhatták a tévéközvetítésben, hogy sírok, mert tönkrement a rádióm. Ezt most nem is bánom" – zárta első interjúját háromszoros bajnokként Vettel.
F1 75: Vettel drámája és Hamilton felemelkedése a Német Nagydíjon
F1 75: amikor Vettel agya elborult az Azeri Nagydíjon
F1 75: egy ritka eset, amikor a domináns Mercedes sehol sem volt
