A száguldó cirkusz legdrágább pályája: Sanghaj – kanyarról kanyarra
A Formula–1-es világbajnokság idei szezonjának utolsó előtti futama következik, a Kínai Nagydíj. Ahogy az immár szokássá vált a Nemzeti Sport Online-on, a futam előtt szakmai elemzéssel szolgálunk a sportág iránt fokozott érdeklődést mutató olvasóinknak. Bemutatjuk a – Formula–1-es létesítmények közül a legnagyobb költséggel felépülő, 240 millió dollárt felemésztő – sanghaji pályát kanyarról kanyarra, valamint megtekinthetik Lewis Hamilton tavalyi pole pozíciós körét is.

Fotó: Reuters
Az utolsó előtti állomás: Sanghaj

Fotó: Reuters
Az utolsó előtti állomás: Sanghaj
1. és 2. kanyar: A célegyenes végén a csúcssebesség 305 km/ó, a versenyzők a bal oldali kerékvető mellől indítják az első kanyart. A kanyarodás megkezdése közben rövid időre fékeznek, és hetedikből ötödikbe váltanak vissza, majd a fék elengedése után negyedikbe. Egészen a belső oldali kerékvető mellett fordulnak, a sebesség 210 km/ó-ra esik. Rövid időre gázt adnak, és egyre szélesebb ívre sodródnak. Itt nagyon puhán kell bánni a fékkel, mert közben egyre csak befelé fordul a pálya, így könnyen alulkormányzottá lehet tenni az autót túl erős fékezéssel, ha eközben erősen kanyarodnak. A pálya közepéről fordulnak rá a csúcspontra, miután egyenletesen váltogattak le kettesig. Mivel egyre élesebben kell kanyarodni, hogy elkerüljék az alulkormányzottságot, a két kanyar között csak nagyon rövid ideig fékeznek, a második csúcspont előtt elengedik a féket, utána csak gurulnak, így hajtva végre a kanyarodás utolsó fázisát, a kanyartempó 100 km/ó alatt van. A második csúcspont ott található, ahol egy bekötőút merőlegesen érinti a kerékvetőt. Középre érkeznek, majd a csúcspont után egyenes vonalban gázt adnak a következő kanyarig.
3. és 4. kanyar: A váltó végig kettesben van, ahogy elhagyták a második kanyart. Az egyenes rövid, csak kis idő van gyorsulni, majd még a kanyar előtt fékeznek. Minimális sebességük a kanyarban 90 km/ó alatti. Középről indítják, ide érkeztek az előző kanyarból, itt ugyanis nincs idő kijjebb húzódni. Puhán bánnak a fékkel, mivel 120 km/ó alatt érnek ide. Durvább fékrúgással könnyű túlfékezni. A kerékvetőn fordulnak, majd a csúcspont után óvatosan gyorsítanak ki. A pálya ugyanis ezután elnyújtva balra kanyarodik, tehát egyszerre kell alacsony tempóról kanyarodás közben kigyorsítani, mindezt kipörgésgátló nélkül, így könnyen túlkormányzottá lehet tenni túl nagy gázadással. Ezért itt fokozatosan lépnek a gázra, egyre nagyobb mértékben adagolva. A centrifugális erőnek engedve a negyedik kanyar csúcspontját néhány méterre elkerülik, és egészen a pálya szélére érkeznek. A két kanyar annyira közel van egymáshoz, hogy ha a négyes kanyart szűken tudod venni, annak valószínűleg az az oka, hogy alacsonyabb tempóról kezdtél kigyorsítani a harmadikból.
5. kanyar: A gyors bal törés előtt csupán néhány méterre távolodnak el a pálya jobb széléről, lecsapva ezzel az ívet 275 km/ó-val, és a végén kiegyenesítik a kormányt, hogy az egyenes végére átérjenek a pálya bal szélére, ami a külső oldal a jobbkanyar előtt.
6. kanyar: 290 km/ó fölött közelítik meg, és második sebességi fokozatban teljesítik 80 km/ó-val. A féktáv 75 méter, a kanyar előtt elhelyezett 50 és 100 métert jelző táblákhoz viszonyítják. A csúcspont előtt elengedik a féket, majd érintik a kerékvetőt, és utána gyorsítanak ki, eközben egészen megközelítve a külső oldali rázókövet. Mivel elég hegyes szögű, ezért sokba kerül egy 1-2 méterrel elmért csúcspont.

A sanghaji pálya grafikája
7. kanyar: A pálya leggyorsabb kanyarjai következnek. Az elnyújtott bal kanyar előtt egészen a pálya jobb szélére húzódnak. Hatodik sebességi fokozatban padlógázzal teljesítik 265 km/ó-val. Késői csúcspontot vesznek, mert a végén is balra kell tartani, a következő jobbkanyar miatt.
8. kanyar: A balkanyart elhagyva a pálya közepére érkeznek a két kanyar között. Egyenes vonalban fékeznek, és hatodikból negyedik sebességi fokozatba váltanak vissza, jobbra fordulnak a kerékvetőre, majd várnak a gázadással. Ez gyors kanyar lenne, de a fékezés után csak kacérkodnak a gondolattal, hogy azonnal „megpiszkálják” a gázpedált, mert utána a pálya jobb szélére kell húzódni, a következő balkanyar miatt. Csak akkora gázt adnak, hogy belül tudjanak maradni, és elég széles ívről kezdhessék az éles balkanyart. A kanyarsebesség ennek megfelelően 190 km/ó alatti, de ezt már a csúcspont után érik el, a késői gázadás miatt.
9. és 10. kanyar: A féktáv 30 méter, a pálya jobb széléről indítják, és a csúcspont előtt negyedikből másodikba váltanak vissza. A csúcspont előtt elengedik a féket, a kanyartempó 120 km/ó alatt van, majd óvatosan kezdenek kigyorsítani a csúcsponttól, mert szűk a kanyar kijárata. Ha sikerül elkerülni az egyenesbe érkezésnél a külső oldali rázókövet, onnantól padlógázzal gyorsíthatnak ki, így vágva át a következő kanyaron már 180 km/ó fölött négyesben, és egészen a külső oldali rázókőre érkeznek. A belsőt elkerülik, hogy az ne dobja széles ívre az autót.
11. és 12. kanyar: Az egyenes végén 280 km/ó fölött járnak, majd 75 méterrel a kanyar előtt kezdenek fékezni. 90 km/ó körül teljesítik az éles balkanyart másodikban, és a féket a kerékvetőre történő ráhajtás előtt engedik el. Középre érkeznek, majd kis gázadás, aztán a jobbkanyart fékezés nélkül, csupán gázelvétellel teljesítik mintegy 110 km/ó-val. Itt megfigyelhető, hogy a legnagyobb kormányelfordítást a kanyar csúcspontja után érik el, mert utána is folyamatosan jobbra kell kanyarodni. A külső kerékvetőt el kell kerülni.
13. kanyar: Ez döntött kanyar, ahol folyamatosan gyorsítanak. Két csúcspontja van, belül, ahol a kerékvetők is találhatók. A pálya külső széléről indítják, az első csúcspontot érintik, addigra már 180 km/ó fölött járnak, majd ahogy egyre gyorsulnak, a következő fordulónál néhány méterrel elkerülik a belső oldali kerékvetőt (220 km/ó), majd mire az egyenesbe érnek, egészen a pálya külső szélén, már 260-nál járnak.
14. és 15. kanyar: A pályarajzon a hajtűkanyar kigyorsítását is külön kanyarként tüntetik fel. A pálya leghosszabb egyenesében a végsebesség közel 320 km/ó, aminek csak a leszorító erő szab határt. A hajtű előtt keményen fékeznek kb. 85 méterrel a kanyar csúcspontja előtt, és egészen a befordulás pillanatáig. Egyenes vonalban fékeznek, majd a befordulás előtt egyesbe váltanak, 60 km/ó-val kanyarodnak, és a csúcsponttól padlógázzal gyorsítanak ki. Érintik a kerékvetőt a kiérkezésnél, majd egészen megközelítik a pálya bal szélét, és innen húzódnak át a jobb szélére a következő kanyar miatt.
16. kanyar: Az utolsó kanyar előtt az egyenesben van idejük egészen a hatodik sebességi fokozatba váltani. 260 km/ó-ról fékeznek, az 50 méteres tábla előtt, a külső kerékvető mellett. A féktáv kb. 30 méter, ezalatt harmadikba váltanak, befordítják a kormányt, és már a csúcsponttól padlógázt adnak. A kanyarsebesség 170 km/ó körüli, a kijáratnál pedig a külső oldali rázókőre érkeznek, amit nem érdemes túlmérni, mert utána a célegyenes következik. A célvonal közel van, ezért az időmérőn jobb oldalon tartják az autót a gyors kör végén, nem növelve azzal az utat, hogy áthúzódnak az ideális ívre az első kanyar előtt.
LEWIS HAMILTON TAVALYI KÖRE, AMELY POLE POZÍCIÓT ÉRT
Legfrissebb hírek

Kádár Veronika világkupagyőztes BMX freestyle flatlandben
Kerékpár
2026.10.18. 16:11

Antonelli, a koraérett tehetség – F1 sajtószemle
F1
2026.03.16. 10:48






