Räikkönen győzött, és visszahozta a reményt

Igazi tűzijátékot hozott a rajt. Az elején Michael Schumacher (Ferrari), Montoya (McLaren-Mercedes), Trulli (Toyota) és Räikkönen (McLaren-Mercedes) még simán eljött, de az utánuk következők igazi roncsderbi résztvevőivé váltak. Räikkönen először is bejött a 3. helyre Trulli elé, akinek a Toyotáját előbb Barrichello találta el hátulról, majd Ralf Schumacher húzott rá csúnyán az ív belső felén kanyarodó Alonsóra, akinek megsérült az első szárnya. Az igazi látványosságot viszont Christian Klientől láthattuk, akit Jacques Villeneuve úgy tett odébb, hogy az osztrák pilóta Red Bull-Cosworthja a hossztengelyén átbucskázva repült ki a pályáról. Legalább olyan látványos volt, mint amilyen veszélyes.

Alonso első légterelője a 11-es kanyarig bírta a rázkódást, ekkor levált a Renault karosszériájáról, és a roncsok a mögötte haladók "nyakába zúdultak". Többen sikeresen kikerülték a darabokat, David Coulthard azonban semmit nem láthatott Mark Webber mögött, így telibe találta a legnagyobbat, aminek következtében a Red Bull jobb első kerékfelfüggesztése szétroncsolódott, és az autó irányíthatatlanul repült ki a bukótérbe. Így ért szomorú véget a Red Bull csapat versenye. Fernando Alonso a szárnycseréje után a 17. helyről folytathatta a 20. Magyar Nagydíjat.


Az élen Michael Schumacher megpróbált elhúzni, ami Montoyával szemben sikerült is volna, azonban a kolumbiai -eltérő taktikája miatt - elengedte a sokkal gyorsabb Räikkönent, aki üldözőbe vette és gyorsan utolérte a Ferrari hétszeres világbajnok német pilótáját. Ők ketten sokkal gyorsabbak voltak a mezőnynél, felváltva futották a leggyorsabb köröket, és rövid idő alatt hét-nyolc másodperces előnyre tettek szert még Montoya előtt is.

Kimi Räikkönen már a 12. körben kijött tankolni, és Button elé érkezett vissza az ötödik helyre. A 15. körben Michael Schumacher is üzemanyagot kapott, és a második helyre tért vissza, mert közben a Toyoták is meglátogatták a szerelőiket. Az egész ügyön Montoya nyert sokat, az ő autóját ugyanis sokkal jobban feltankolták, mint Schumacherét és Räikkönenét. A kolumbiai előnye 13 másodperc volt a két üldöző előtt. Räikkönen néhány kör után újra utolérte a németet, így folytatódott kettejük párviadala, csak most nem az első, hanem a második helyért. Azért azt meg kell jegyezni, hogy a finn nem tudta támadni Schumit, annyival nem volt gyorsabb.

Montoya gyorsabb volt Michael Schumachernél és a csapattársánál, így az előnye fokozatosan nőtt. A 22. körben hívták ki a boxba, az előnyéből azonban - amely ekkor 22 másodperc volt - nem tellett arra, hogy Schumacher és Räikkönen előtt maradjon. Viszont szorosan mögéjük jött vissza a harmadik helyre. Ez volt az első pont, amelynél azt mondhattuk, hogy stabilizálódott a helyzet az élen.

Fernando Alonso a 28. körben ismét bejött a boxba - ezúttal tervezett tankolás volt a látogatása oka -, és körhátrányba került: Michael Schumacher és Räikkönen mögé ért vissza a pályára.

A 30-31. kör táján Räikkönen elkezdte keményebben támadni Schumachert, aki lelassult a korábbiakhoz képest, és elkezdte feltartani a finnt. Montoya hátránya tíz másodperc volt, mindez tehát az ő malmára hajtotta a vizet.

A 36. körben meglepetésre Schumacher jött ki korábban tankolni, Räikkönen viszont kint maradt. Döntő pillanataihoz érkezett a futam, az volt a kérdés, hogy a finn tud-e annyira gyors lenni, hogy visszajöjjön Schumacher elé. A következő körben ő is bejött a boxba, és mivel alig töltöttek üzemanyagot a McLaren-Mercedesbe, Räikkönen Montoya mögé érkezett vissza a második helyre, és jelentős volt az előnye Schumacherrel szemben. A fő kérdéssé immáron az lépett előre, hogy Montoya vagy Räikkönen nyeri meg a Magyar Nagydíjat (feltéve, hogy mindkét McLaren-Mercedes végigbírja a 70 kört).

Erre elég gyorsan választ kaptunk, Montoya autója ugyanis 30 körrel a vége előtt lelassult, és a kolumbiai feladta a viadalt. Räikkönen került az élre, miközben Fernando Alonso a 11., azaz az egyik nem pontszerző helyen autózott.


Huszonkét körrel a verseny vége előtt Räikkönen harmadszor is kijött tankolni, és mivel az előnye korábban már 24 másodpercre rúgott, biztosan őrizte meg az első helyet Michael Schumacher előtt. A Ferrari-pilóta mögött az öccse, Ralf haladt a Toyotával, megelőzve a csapattársat, Jarno Trullit.

Michael Schumacher 13 körrel a leintés előtt kapott harmadszor is üzemanyagot, és jónéhány másodperccel a már korábban tankoló öccse előtt ért vissza a pályára. A hátránya 32 másodperc volt Räikkönen mögött. A finn nyugodtan autózhatott, de a korábbi negatív tapasztalatok miatt nyilván egy-két imát is elmormolt magában, hogy a McLaren-Mercedes ezúttal végig kibírja alatta a versenyt.

Az utolsó néhány körben Ralf nagyon közel került a bátyjához, Michael Schumacher azonban biztosan tartotta a második helyet, így a befutóig már nem változott a sorrend. ---- Kimi Räikkönen: - A verseny első felében beragadtam Schumacher mögé, és képtelen voltam megelőzni. Menet közben a csapat megváltoztatta a boxtaktikát, így vissza tudtam jönni elé, és fokozatosan megléptem előle.

Michael Schumacher: - A boxkiállás volt az, ami mindent eldöntött. Ha Kimivel egy időben tudtam volna a boxba hajtani, vagy esetleg később, akkor - figyelembe véve, hogy milyen nehéz előzni ezen a pályán - talán nyerhettem volna.

Ralf Schumacher: - Bevallom, nem bíztam maximálisan a taktikánkban, de a szakembereknek volt igazuk. Sokan mondták, hogy mi csak az időméréseken vagyunk gyorsak, hát most megmutattuk, hogy a versenyeken is vagyunk olyan jók, mint a többiek.

Juan Pablo Montoya: - Azt hiszem, a féltengely tört el, ami megtörténik, ha a pilóta a határokon próbál autózni. Kimi más stratégia szerint versenyzett, mint én, ennek ellenére azt hiszem, ezt a versenyt megnyerhettem volna. McLarenek az első két helyen - szép lett volna… ---- Kimi mesternégyese
Mindent egybevetve hatodik, idei negyedik sikerének örülhetett Kimi Räikkönen, aki 79. versenyén vett részt a hét végén. A leggyorsabb körök tekintetében a finn 12-nél tart már - ebből hatot az idén, négyet pedig egyhuzamban könyvelhetett el. Ehhez fogható mesternégyest Michael Schumacher ért el legutóbb, sőt: a német gigász öt legsebesebb kört futott megszakítás nélkül a 2004-es szezonban (Szahír, Imola, Barcelona, Monte-Carlo és Nürburgring).

Régóta nyomják
Rubens Barrichello és David Coulthard is utolérte az előtte lévőt a szereplési örökrangsorban. A brazil az olasz Andrea De Cesarist (208), a skót az angol Nigel Mansellt (187) fogta be a lajstrom negyedik, illetve tizedik helyén.

Megbízható Monteiro
A mezőnyben elsőként Tiago Monteiro jutott túl idei 800. versenykörén, a portugál újonc 813 fordulót teljesített eddig. Mögötte két ferraris, Barrichello (789) és M. Schumacher (765) következik. Monteiro megbízhatósága több mint bámulatos, ő az egyetlen, aki mindig célba ért!

Schumiék közös fellépése
Schumi I és Schumi II is a dobogón - az idén még nem láttuk őket ott egyszerre! Mikor volt erre példa legutóbb? A tavalyi Japán Nagydíjon, amelyet Michael nyert meg Ralf előtt. A tegnapi "közös fellépésük" már a 16. volt a sorban - természetesen ők a legeredményesebb testvérpár a Formula-1-ben.

Még egy "mesternégyes"
Sohasem volt még olyan zsúfolt egy versenyhónap az F1-ben, mint a mögöttünk hagyott július: négy futam szerepelt a programban. Eleddig három viadal volt a csúcs, ilyen hónapból 58 is akadt az évek során. A következő háromversenyes hónap a szeptember lesz az Olasz, a Belga és a Brazil GP-vel. (hegyi t.)