A Florida kedvező helyzetben várta az összecsapást, hiszen hazai jégen volt esélye megnyerni a Stanley-kupát fennállása során másodszor. A tavalyi döntő ismétlésén az első és a negyedik felvonást egyaránt ráadásban a német Leon Draisaitl góljával az ötszörös bajnok (1984, 1985, 1987, 1988, 1990) Edmonton, míg a második csatát kétszeri hosszabbítás után, a harmadikat és az ötödiket pedig viszonylag simán a sorozatban harmadszor finalista Panthers nyerte meg.
Az idei playoffban az Edmonton először állt úgy, hogy elbukhatott párharcot. Ugyanakkor a Panthers számára intő jel volt, hogy amíg idegenben már NHL-rekordot jelentő módon tízszer nyert, addig az otthoni mérlege öt győzelem és négy vereség volt.
A vendégek kapujába visszakerült Stuart Skinner, aki bizonytalan formája miatt a legutóbbi meccsen csak a cserepadon kapott helyett, ám váltótársa, Calvin Pickard sem jeleskedett.
Az Edmontonnak jelentősen javítani kellett volna támadópotenciálján, hiszen az egész párharcban eddig csak közel 34 percig állt vezetésre – az utolsó négy találkozón összesen hat percig –, szemben a Florida 200 perces előnyével, amit most is jelentősen, 55 perccel növelt. A 255:49 perces döntőbeli vezetés új rekord, a régi csúcsot az Edmonton tartotta, amely a Philadelphia Flyers elleni 1987-es hétmeccses fináléban 250:04 percig vezetett.
Nagy energiával kezdte a meccset az Oilers, azonban az 5. percben a saját kék vonalánál egy rossz passz azonnal hazai gólt eredményezett: Sam Reinhart fordult le a védőkről, és lőtt a kapu bal oldalába. A Panthers sorozatban ötödször szerezte az első találatot. A kanadaiaknak is sok komoly helyzetük akadt, de Szergej Bobrovszkij parádézott a kapuban. A játékrész utolsó percében a támadó kék vonalon vesztett pakkot az Edmonton, a kontrából Matthew Tkachuk – takarásból – lőtt a bal felső sarokba, Skinner csak hozzáérni tudott a lövéshez. A Panthers a döntő eddigi összes meccsén legalább két gólt szerzett a nyitó harmadban.
Az Oilers a második játékrész elején közel állt a szépítéshez, ám Corey Perry nem tudta értékesíteni Connor McDavid passzát. A hazaiak játékában is benne volt a gól, és végül a 38. percben sikerült növelni a különbséget. Egy ártatlannak tűnő kísérlet kipattant Skinnerről, a lecsorgóra az üresen felejtett Alexander Barkov csapott rá, és a kapu elé betett lövése Reinhart lábáról vágódott be.
A vendégek két sztárja, McDavid és Draisaitl szinte észrevétlen volt, nem volt szabad területük, olyan hatékonyan védekeztek velük szemben.
A záró harmadban is hibátlanul zárt a Florida hátsó alakzata. Az Oilers hét perccel a vége előtt kapusa helyett mezőnyjátékost küldött be, ám Reinhart ezt kétszer is kihasználta, és beütötte előbb az első playoff mesterhármasát, majd -négyesét. 23 másodperc múlva az orosz Vaszilij Podkolzin rontotta el honfitársa, a 28 védéssel záró Bobrovszkij hibátlan statisztikáját.
Döntős meccsen legutóbb a montreali Maurice „Rocket” Richard lőtt négy gólt, még 1957-ben, előtte pedig a detroiti Ted Lindsay 1955-ben.
A rájátszás legértékesebb játékosának járó Conn Smythe-trófeát a playoff gólkirálya, Sam Bennett kapta. A Florida csatára 15-ször volt eredményes a menetelés során, ebből 13-szor idegenben, ami NHL-csúcs.
Legutóbb a Tampa Bay Lightningnak sikerült a címvédés (2020, 2021), eddig utolsó kanadai klubként pedig éppen az Edmonton tudott egymás után kétszer otthon bajnok lenni (1987, 1988), míg a Montreal Canadiens volt az a csapat, amely sorozatban kétszer lett bajnok ugyanazon rivális – jelesül a Boston Bruins 1977-es és 1978-as – legyőzésével. A Montreal 1993-as sikere óta nem tud kanadai klub Stanley-kupát nyerni, így a sportág őshazáját sújtó átok már 32 éve tart.
NHL
Stanley-kupa
Döntő, 6. mérkőzés
Florida Panthers–Edmonton Oilers 5–1 (2–0, 1–0, 2–1)
Gól: Reinhart (5., 38., 54., 55.), Tkachuk (20.), ill. Podkolzin (56.)
A párharcot 4–2-es összesítéssel a Florida nyerte meg.