Tengerentúli szakemberekkel, immár harmadszor gyűltek össze a játékvezetők az NHL-táborban Budapesten

– Idén már harmadik alkalommal rendezik meg a tábort, ismét több NHL-es szakember érkezett Budapestre. Mekkora volt az érdeklődés erre a programra?
– Tizenhat országból érkeztek hozzánk játékvezetők, összesen három kontinenst fedünk le a résztvevőkkel – mondta a Nemzeti Sportnak Gebei Péter, a Summer Exposure Combine főszervezője. – Eddig öt tengerentúli szakember segítette a tábort, ez a szám idén hatra emelkedett, ők több mint 6000 NHL-mérkőzést vezettek. Azt tudni kell, hogy a mi táborunk feletti, top 100-as összejövetelnél Buffalóban ugyanezek az úriemberek dolgoznak. Szerencsére egyre több ország hiszi azt, ez a tábor jelentős ajtó ahhoz, hogy belépjenek oda, ahova vágynak, akár az NHL-be majd idővel. Borzasztóan büszkék vagyunk arra, hogy ebben az évben a Külgazdasági és Külügyminisztérium is támogat bennünket, felfigyeltek ránk, ez hatalmas elismerés a munkánknak.

– Al Kimmel, Mike Leggo, Mark Faucette, Tom Masters, Dave Smit, Lars Brüggemann, Chris Edwards, veretes névsor a táborba látogató szakemberek között. A magyar jégkorongban talán egyedül Önnek van olyan kapcsolati bázisa, hogy ilyen neves szakembereket hívhat el – de mennyire nehéz őket idecsábítani Budapestre?
– Nehéz kérdés, amíg az ember csak e-maileket küld nekik, egy-egy vitatott szituációról akár az Erste Ligából, addig könnyű, de sokkal nehezebb őket felültetni a repülőre, és elhozni Budapestre, hiszen nekik is nagyjából két hét szabadságuk van, amiből egy hetet itt töltenek nálunk. Az, hogy van, aki harmadszor is eljött hozzánk, a barátságon és a remek budapesti vendéglátáson kívül – imádják a magyar fővárost, az embereket – megmutatja, mennyire elkötelezettek a jégkorong iránt. Először nehéz volt idecsábítani őket, de most már sokkal könnyebb, mivel azokkal az emberekkel, akikkel mi együtt dolgozunk – Schumacher-Kovács Ákos, Balogh Péter, aki az Újbudai Jégcsarnok tulajdonosa, Tóth István, a feleségem, az önkéntesek, akik hisznek ebben –, rajtuk azt látják, hogy imádják a sportágat, és ilyen légkörben könnyű dolgozni. A szakemberek közül mindannyian nagy szaktekintélynek számítanak, Al Kimmel és Mike Leggo válogatta ki a 2026-os olimpiára a játékvezetőket, hat európai bíró fúj majd mérkőzéseket, a többi játékvezetőt az NHL adja. A mostani táborunkban akadnak olyan fiatal bírók, akit már a 2030-as olimpiára készítenek fel, benne vannak abba a keretbe, akikkel folyamatosan dolgoznak a szakemberek.

– A táborban zajló munkára, illetve az itt résztvevőkre mennyire figyelnek fel az európai bajnokságok, vagy akár a KHL és az NHL játékvezetői bizottságai?
– Különböző ligákból érkeztek hozzánk játékvezetők. Az európai környezet nem annyira nyitott, mint az észak-amerikai. Utóbbi azt mondja, ha van egy profi ligám, akkor ne csak a játékosok terén dolgozzanak ott a legjobbak, hanem a játékvezetők részéről is, ezért pedig mindent megtesznek nemzetiségtől függetlenül. Ugyanezt mondja a KHL is. Ez picit más Európában, a finn, svéd ligák zárkózottabbak ilyen téren, de a DEL már nyit ilyen irányban, egyre több a külföldi játékvezető. Innen is azt gondolom, lesznek olyan bírók, akik a legmagasabb szintre is eljuthatnak. Három-négy év múlva abszolút reális lehet, hogy olyan játékvezető mutatkozzon be a KHL-ben, aki a mi táborunkban kezdte meg az útját. Az AHL-ben már volt ilyenre példa, nagy álmunk, hogy az NHL esetében is egyszer elmondhassuk ezt.

– Az idei táborban részt vevők között mennyien vannak a magyarok?
– Hat magyar játékvezető vesz részt a táborban, mindegyikőjük élvezi, megfelelnek annak a szintnek, amit ez a program képvisel. A magyar játékvezetés jó alapokkal rendelkezik, egykori válogatott, Erste Ligában játszó sportolóink vannak a keretben. Nagy eredmény, hogy Magyarországon a játékvezetés már nem „fekete bárány”, hanem a játékosok komolyan gondolkodnak rajta a profi pályafutást követően. Igenis lehet opció a bíráskodás. Reménykedünk benne, hogy ebből a táborból kerülhet ki olyan magyar játékvezető, aki elit ligában is megállhatja a helyét.

– A programtáblát elnézve színes skálán mozoghatnak a résztvevők, akik egyébként annyian vannak, hogy két csoportra osztották őket. Melyek a legfontosabb elemei az idei tábornak?
– Rendezünk egymás elleni mérkőzéseket is, ezt az ötletet az NHL nagy táborából ültettük át, két csoport játszik, egy harmadik fújja a találkozót. Közben pedig megvizsgáljuk a döntési mechanizmusokat, de a játék közben olyan információkat is ki tudunk nyerni, hogy az adott játékvezető kapott vagy szerzett gólnál hogyan reagál, illetve mennyire csapatember. Utóbbi kifejezetten fontos szempont, hiszen mi, bírók négyfős csapatokban dolgozunk a jégen. Látjuk, ki, hogyan tud beépülni a saját egységébe, megpróbáltunk arra törekedni, hogy egy-egy csapatba minél több náció kerüljön, így tudjuk figyelni, ki, hogyan tud beilleszkedni.

– Az elmúlt években mennyire alakult a játékvezetés, ezzel kapcsolatban mi hangzott el a táborban az előadásokban?
– Eljutottunk oda, hogy olyan chipeket raknak mellényben a játékvezetőkre, mint például a labdarúgókra. Ezt a technológiát elhozták a kollégák a táborba is, így először tudtuk mérni a résztvevők sebességét, a pulzusszámot. Egy idő után többet edzeni nem lehet, kell a technika is a fejlődéshez, ha ezt tudjuk megfelelően használni, akkor fontos információkat kaphatunk az egyes személyekről, így könnyebben tudunk fejleszteni is a kívánt területen. A sisakkamera is fontos fejlesztés volt, mert látni a bíró helyezkedését, vagy éppen vissza lehet nézni az adott döntést, elemezni, hogy jó vagy rossz ítélet született-e. Egymás közötti kommunikációban is nagy segítséget jelentenek az új technikai megoldások, így egymást is tudjuk segíteni a jégen.