Labdarúgás: Vasas Zoltán az osztrák utánpótlás-nevelésről

Nyugodtan nevezhetjük az osztrák Bundesliga egyik legizgalmasabb együttesének a TSV Hartberget, hiszen a 6400 lakosú kisváros labdarúgócsapata hat éven belül jutott el a harmadosztályból az Európa-liga-selejtezőig, ahol is az első fordulóban 3–2-es vereséget szenvedett a lengyel bajnok Piast Gliwice ellen.

A klub példája, működési modellje hűen tükrözi, hogy Ausztriában sem csak a nagyvárosok alakulatai alkothatják az élvonalat. Viszont amíg Magyarországon a Mezőkövesd vagy a Kisvárda nem rendelkezik számottevő eredményeket felmutató utánpótlással, addig a Hartberg a legerősebb korosztályos együttesekkel is felveszi a versenyt.

Több mint 200 reménység alkotja a TSV Hartberg utánpótlását

„Itt jóval több a ki-ki meccs, egy 14 csapatos bajnokságban lehet, hogy például a hatodik helyen végzel, de közben megverted az első helyezettet. Ami fontos, hogy mindenkinek megvan a maga szerepe a rendszerben, ami a legapróbb részletekig ki lett dolgozva és szerintem jól működik” – reagált megkeresésünkre a korábban 152 magyar NB I-es mérkőzésen pályára lépő Vasas Zoltán, aki jelenleg a hartbergiek U15-ös csapatának a vezetőedzője.

„Nekünk egyelőre az a felelősségünk, hogy összegyűjtsük a nagyjából 60-80 km-es vonzáskörzetünkben élő legtehetségesebb gyerekeket. Ez nagyon egyszerűen működik: folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a környező faluk edzőivel, akik minden kiválasztási alkalommal elhozzák nekünk azt a 4-5 fiatalt, akiket a legügyesebbnek gondolnak. Mi pedig újból és újból rádöbbenünk, hogy mindig vannak meglepetésemberkék. Őket képezzük, majd amikor eljutnak egy bizonyos szintre, továbbadjuk a Sturm Graznak és az Admira Wackernek – velük vagyunk kooperációban.”

Hozzátette, a jövőt tekintve akadnak megvalósításra váró célok, például az, hogy a TSV Hartbergnek saját akadémiája legyen.

„Kettő-négy éven belül tervezzük ennek a létrehozását, ami megkönnyítené, hogy megtartsuk a fiatal értékeinket. Most még az a helyzet, hogy a saját nevelésű játékosaink többsége kölcsönben máshol szerepel.”

Kérdésünkre Vasas Zoltán azt is elárulta, miért tartja ideálisnak azt az utat, amelyet az osztrák utánpótlás-nevelés évek óta követ.

„Ausztriában mindent alulról kezdenek el építeni, állami támogatás nélkül. Éppen ezért a gyerekeknek már 8-9 évesen mindent meg kell tenniük, ha profi labdarúgóvá szeretnének válni. Nemcsak a focira, hanem a többi szakmára is vonatkozik, hogy az osztrákok mindig azzal foglalkoznak, amivel az adott pillanatban kell. Az edzések tempójáról pedig csak annyit, hogy itt az utánpótlásmeccseken sem látsz a pályán sétálgató játékost. Annyi rostán kell átmenniük ezeknek a gyerekeknek, hogy mire felnőnek, könnyebben megállják a helyüket a profi bajnokságokban. Ezt segíti, hogy az osztrák élvonalbeli klubok keretében maximum hat légiós szerepelhet. Egyedül a Red Bull Salzburg nem tartja be ezt a szabályt, de nekik nincs is szükségük központi támogatásra, enélkül is jól bizniszelnek. Milliókat költenek el 15-16 éves külföldiekért, és nem nagyon lőnek mellé: később háromszoros profittal adják őket tovább.”

További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.