Stefan Edberg: akit mindenki szeretett

„Gentleman Champion” – így írt róla a brit sajtó, hiszen Stefan Edberget nem érhette olyan méltánytalanság, hogy kifakadt volna a vonalbírókra vagy a mérkőzésvezetőre – sohasem panaszkodott. Nála egy enyhén felvont szemöldök ért fel azzal, amikor Connorsnak vagy McEnroe-nak összeomlott az idegrendszere. Egy székbíróhoz intézett udvarias „Biztos benne?” kérdés pedig szinte dühkitörésnek számított. Vagy ha nagy kortársait vesszük, szó sem volt Becker-féle pszichológiai hadviselésről és Ivan Lendl-féle átható, dermesztő tekintetről. Nem véletlen, hogy Boris Becker egyszer ezt mondta neki: „Te vagy a tenisz valaha volt legjobb nagykövete.” 

Stefan Edberg a maga korában is már annyira normális volt – hogy az már-már rendellenesnek számított. Nem meglepő módon a férfi teniszezők profi világszervezete, az ATP öt alkalommal ítélte neki az éves sportszerűségi díját, végül feladta és egyszerűen róla nevezte el a díjat. 

A pályán Edberg varázsa ütéseinek tisztaságában és mozgásának ritmikus szépségében rejlett. Holott a tenyerese nem emelte ki az átlagból, ugyanakkor a magas ívű (persze egykezes…) fonákja páratlan volt, légies könnyedsége pedig az ellenfeleket leszámítva mindenkit lenyűgözött. Védjegyévé vált a tenisz egyik legösszetettebb és legfontosabb mozdulatsora, a szerva-röpte játék, és mestere volt a tökéletes ütemben végrehajtott chip-and-charge-nek – a szerva pontos, rövid megtámadásának –, ami után tizedmásodpercekkel máris helyzetbe hozta magát a hálónál. Ahol talán csak McEnroe vetekedett vele, mert Edberg hihetetlen érzékkel röptézett, és különösen fonákkal volt kegyetlen. Pedig aztán a svédek klasszisaira mindent lehetett mondani, csak azt nem, hogy a szerva-röpte játékkal emelkedtek a világ fölé. Az alapvonalon „élő” két nagy bajnok, Björn Borg, majd Mats Wilander mindent tudott a teniszről, épp ezeket kivéve. 

Szelíd külseje ellenére Edberg igazi harcos volt, ugyancsak legendás edzője, Tony Pickard szerint „tűz égett a hasában”. Hat egyéni Grand Slam-tornát nyert meg (két Wimbledont, két US Opent és két Australian Opent), csak – több klasszis kortársához, például McEnroe-hoz, Beckerhez, Samprashoz hasonlóan – a Roland Garros nem jött össze neki. Ma sem tudja, hogyan kapott ki a hozzá képest képzett labdaszedőnek tűnő Michel Changtől az 1989-es párizsi döntőben… Később ironikusan megjegyezte: Chang azért nyert, mert „Isten az ő oldalán állt”. (Emellett párosban is háromszoros Grand Slam-győztes a honfitárs Anders Järryd, illetve Petr Korda oldalán; az open érában John McEnroe mellett ő a másik, aki nemcsak egyesben, hanem ebben a műfajban is állt a világranglista élén.) 

Negyvenegy egyéni tornagyőzelmet aratott, 1990. augusztus 13-án lett világelső, 53 egymást követő Grand Slam-tornán (ez több mint 13 év!) indult, és négy Davis-kupa-győzelemhez segítette Svédországot. Egyedüliként nyerte meg a junior Grand Slamet (1983-ban, ekkor értelemszerűen a Roland Garros is megvolt neki), majd 18 évesen kvázi olimpiai bajnok lett az 1984-es, akkor még bemutató tornán Los Angelesben. 

Ha valamit, fordítani nagyon tudott. Az 1990-es wimbledoni döntőben például 1:3-ról verte meg Beckert az ötödik szettben. A kondija is rendben volt, nem remegett meg a keze és a lába, ha maratoni csatákba bonyolódott: 1992- ben Michael Changet 5 óra 26 perc alatt győzte le az addigi leghosszabb US Open-meccsen. Ha pedig jött a flow, nem volt előtte megállás: elég, ha erről Jim Couriert kérdezzük, akit a 1991-es US Open döntőjében 6:2, 6:4, 6:0-ra söpört le a New York-i betonról. 

Úgy védte meg 1987-ben az Australian Open bajnoki címét, hogy 1986-ban nem ő nyert, tudniillik abban az évben nem is rendezték meg a tornát. Ekkor állt át ugyanis a déli Grand Slam a decemberi rendezésről a januárira, így 1985 vége után legközelebb 1987 elején zarándokolt át a teniszvilág az ötödik kontinensre. Boris Becker ellen sorozatban három wimbledoni döntőt vívott 1988 és 1990 között, az elsőt és a harmadikat megnyerte – mindhárom a tenisztörténelem klasszikusa lett. 

Amikor a bulvárlapok Edberg magánéletének piszkos titkait kutatták, mindössze annyit találtak, hogy maga mossa a ruháit. Évekig a felesége vágta a haját. De ettől még vele is történtek nem mindennapi dolgok. Az 1983-as US Open juniorversenyén például a szervája ágyékon talált egy vonalbírót, aki elesett, beütötte a fejét, és halálos szívrohamot kapott. Tényleg… 

A hétszeres Grand Slam-bajnok honfitárssal, Mats Wilanderrel mindig is kiváló viszonyt ápolt, 1987-ben vele barikádozta el magát 15 percre a US Open öltözőjében – tiltakozásul, amiért délelőtt 11-kor, üres stadionban kellett volna játszaniuk… Apropó, Wilander. Karrierje közepén feleségül vette a csapattárs volt barátnőjét, Annette Hjort Olsent – a gyönyörű szőkeség azóta is Edberg hű társa, immár 1992 óta élnek boldog házasságban, két, ma már felnőtt gyermekük van, Emilie és Christopher. De nemcsak a magánéletben, hanem szponzoraival is hasonlóan hűséges volt, hiszen Wilson ütővel és Adidas szerelésben kezdte és fejezte is be profi karrierjét. 

A társak is kedvelték, Edbergbe egyszerűen nem lehetett belekötni. „Úgy tűnt, immunis arra, ha fel akarják idegesíteni. Sohasem hallottam senkit rosszat mondani róla, és ő sem mondott soha rosszat senkiről” – emlékezett rá John McEnroe. „Ha a szülők példaképet keresnek, Stefan az…” – ezek pedig Pete Sampras szavai. 

A hatvanat betöltő Edberg ma kiegyensúlyozott, teljes életet él a vidéki Svédországban. Az egykori bajnok ritkán szerepelt a médiában, ám 2014 és 2015 között például kénytelen volt, hiszen ekkor Roger Federer edzőjeként dolgozott, és nagy hatással volt a svájci játékos támadóbb, hálóközpontúbb játékára. 

Harminc évvel ezelőtt fejezte be a pályafutását – abban az évben Kordával párban stílszerűen még nyert egy Australian Opent. Visszavonulása után versenyszerűen fallabdázott, majd sikeresen szerepelt a racketlonban, a négy klasszikus ütősportot (asztalitenisz, tollaslabda, fallabda és tenisz) kombináló speciális sportágban is. Ma a a kezeli, szabadidejében szurkol az angol Leeds United labdarúgócsapatának és teniszalapítványát irányítja, amely svéd fiatalokat támogat. Még nem volt negyven, amikor 2004 júliusában beiktatták a Nemzetközi Tenisz Hírességek Csarnokába. A västerviki rendőr egykori ügyes kisfiától nem kevés.

NÉVJEGY

STEFAN EDBERG  Született: 1966. január 19., Västervik  Nemzetisége: svéd  Sportága: tenisz  Ütőfogása: jobbkezes  Pénzdíja: 20 630 941 dollár  Legjobb eredményei: 2x wimbledoni győztes (1988, 1990, egyes); 3x US Open-győztes (1991, 1992, egyes; 1987, páros); 4x Australian Open-győztes (1985, 1987, egyes; 1987, 1996, páros); 2x Mesterek Tornája-győztes (1985, 1986); 4x Davis-kupa-győztes (1984, 1985, 1987, 1994); 2x oli