Mátyás bús hadánál is többen voltak
Négy magyar futballcsapat mérette meg magát 1935 nyarán a nemzetközi porondon, a KK-ban: a bajnok Újpest, az ezüstérmes Ferencváros, a bronzérmes Hungária és a negyedik helyezett Szeged. A Ferencváros az első körben az olasz AS Romával találkozott, ugyan az olasz fővárosban Sárosi Györgyék 3:1-re kikaptak, a budapesti visszavágón 8:0-ra ütötték ki a rómaiakat. Következett a csehszlovák Zidenice Brno, idegenben 4:2-es hátrányba került a Ferencváros, a budapesti meccsen viszont 6:1-re győzött, így jöhetett az elődöntő az Austria Wien ellen.
A július 21-i odavágó felkeltette az érdeklődést, huszonötezren mentek ki az Üllői útra. „Rengeteg művészünk, egy sereg színész, politikus és kiváló közéleti tényezők igyekeztek gyors léptekkel megtenni a bejárattól a tribünig terjedő kis útszakaszt. Mindenütt tippek süvöltöttek át a levegőn és meg lehetett állapítani, hogy a hangulat feltűnően optimista” – írta lapunk. A meccs első gólját a bécsi vendégek szerezték, a labdarúgás Mozartjaként emlegetett középcsatár, Matthias Sindelar talált be a 35. percben, bár a gól szabályosságát vitatták a ferencvárosiak, Sindelar ugyanis háromméteres lesen állt. A Ferencváros válaszára nem kellett sokat várni. „A 37. percben viharzó támadást vezet a Ferencváros. A rendkívül agilisan és jól játszó Toldi szépen kiteszi Keményt, a szélső beadását Kiss küldi a kiugró Sárosihoz és Sárosi félfordulásból kanalazva emelt lövése remekül suhan Zöhrer feje fölött a jobb sarokba. 1:1. Gyönyörű gól volt.”
A második félidő ferencvárosi szempontból nagyszerűen kezdődött, Móré János beadását követően Sárosi György Kiss Gyula elé fejelte a labdát, aki elsőre nem tudta lekezelni, de gyorsan javított.
„Megigazítja és felismerve a kínálkozó nagy helyzetet, ballal élesen megvágja. A labda a lábak között, majd a fejek fölött süvít a léc alatt a bal sarokba. 2:1.” Sárosi a harmadik FTC-gólban is benne volt, Kemény Tibor beadására nagyszerűen érkezett, fejesét nem védhette Zöhrer. Sindelar a 77. percben gondoskodott arról, hogy azért ne várja nyugodtan a hajrát a magyar csapat, Kiss Gyula kilenc perccel később egy szabadrúgást követően visszaállította a kétgólos különbséget. Látni fogjuk, mekkora jelentősége volt ennek a találatnak!
Egy héttel később 2500 ferencvárosi szurkoló kísérte el csapatát az osztrák fővárosba, ahol magyar jegyüzérek próbáltak belőlük hasznot húzni. „Egy 6 schillinges jegyet 12 schillingért adnak – s megkeresik a hazai költségvetést is…” – jegyezte meg lapunk tudósítója.
A visszavágó délelőttjét a Cobenzl hegyén töltötte a Ferencváros, jót tett a csapatnak a nagyszerű erdei levegő és a nyugalom a sorsdöntő ütközetet megelőzően. „Soha még ennyi magyar nem volt Bécsben! Hacsak nem Mátyás király idejében. (…) A stadion előtt egyik autóbusz a másik után ontja a magyarokat. Innen is, onnan is hallatszik a fülünknek oly kedves »hajrá, Fradi!« Kívülről csak egy szeletet lehet látni a nézőtérből, de így is kibontakoznak előttünk a 60 000 főnyi tömeg imponáló arányai” – festette le újságírónk a Praterstadionban uralkodó hangulatot.
Blum Zoltán vezetőedző az öltözőben nyugtatta játékosait: „Mindenki rendben van, a csapat a rendes.” Az Austriánál az utolsó pillanatig kivártak a kezdő kijelölésével, végül Camillo Jerusalem lett a balösszekötő. Jól kezdett, helyzetekig is eljutott a Ferencváros, a vezetést mégis az Austria szerezte meg, Sindelar góljával. „A 29. percben Korányi rosszul találja a labdát, Molzer elszalad, beadása a sarokról pontosan száll a 11-es ponton álló Sindelarhoz, aki bal lábbal nyugodtan és pontosan küldi félmagas lövését a jobb sarokba.”
Bénítóan hatott a gól a magyar csapatra, az osztrák viszont fellelkesült. „Adamek szabadrúgását Stroh fejjel továbbítja és Háda éppen csak, hogy kornerre tudja tolni a labdát. Válaszul a kornerre a Ferencváros gólt ér el a 35. percben, de a bíró nem adja meg.” A félidő végére csak összejött az egyenlítés, Toldi Géza révén. „Sárosi indítja el a támadást, utána váratlan passzal Toldi hozza jó helyzetbe Keményt, a szélső befelé húz és a 16-osra érve még annyi ideje is van, hogy körülnézzen, s pontosan ível a kapu elé, ahol Toldi és Sárosi vár a beadásra. Toldi a frissebb és homlokkal élesen üti le a labdát a bal alsó sarokba. Zöhrer tehetetlen volt. 1:1!”
Az eredménnyel az FTC lehet elégedettebb, Blum edző kijelentette a szünetben, hogy „Játékban is felette áll a Ferencváros az Austriának.” Ehhez képest kifejezetten rosszul kezdődik a második játékrész. „Sindelar indítja el a labdát, majd rögtön összecsap Móréval. A bíró ellenünk ítél szabadrúgást, Nausch előreadja a labdát, melyet Jerusalem tiszta lesen kap és védhetetlenül bevágja. A bíró megadja a kiáltó lesgólt. 2:1!”A csehszlovák játékvezető, Bruno Pfützner „ámokfutása” ezzel nem ért véget…
„A 10. percben az osztrák balszárny támad, Viertl ívelt beadása veszélytelennek látszik, mert Korányi rajta van a labdán, és ott van közel Polgár is. Korányi jól telibe találja a labdát, amellyel azonban szerencsétlenségére az arra futó Mórét találja teljes erővel arcba. Móré eszméletlenül elterül, társai élesztgetni kezdik. Közben váratlanul kiderül, hogy a játékvezető Mórén hendszet (!) látott és ezért 11-est ítél. Óriási hiba, mert eltekintve attól, hogy nem is volt hendsz, de a rálőtt labda tipikus esete volt.” A megítélt tizenegyest Karl Adamek értékesítette, ezzel ledolgozta hátrányát a bécsi lila-fehér csapat, ráadásul Mórét ápolni kellett.
Nem sokkal később megfogyatkozott mindkét együttes. „Polgár és Viertl összecsap. Viertlt elragadja a hév, és elégtételt vesz magának a kemény szerelésért, a bíró mindkettőjüket (!) kiállítja. Ez sem volt igazságos ítélet.” Mórét sikerült meggyógyítani, a 62. percben játékra jelentkezhetett, hat perccel később pedig már ismét a Fradi állt továbbjutásra.
„Táncos beadását Sárosi remekül kapásból továbbítja Toldinak, aki minden keserűségét beleadja a lövésbe és bombája körülbelül 10 méterről szörnyű erővel fúródik közvetlenül a léc alatt az Austria bal sarkába. 3:2!”
Karl Sesta nem sokkal később elkaszálta Táncos Mihályt a tizenhatoson belül, Pfütznernél ez nem ért tizenegyest, ahogyan Sesta későbbi talpalásakor is néma maradt a síp. Büntető járhatott volna akkor is, amikor Karl Andritz vágta fel Táncost, de a csehszlovák bíró ezt sem fújta le. Kemény a végén óriási helyzetet puskázott el, a Ferencváros 3:2-re kikapott, de összesítésben egy góllal jobbnak bizonyult, így bejutott a döntőbe, amelyben a Sparta Praha csapatával találkozott.
„Óriási küzdelem! A jobbik csapat a bíró működése ellenére is kiharcolta a továbbjutást” – értékelt Blum mester, míg Sindelar a szerencsére panaszkodott: „A győzelem megérdemelt volt, többet nem tudtunk csinálni. Gyengén állunk a szerencsével.”
Lapunk szeretett volna Pfützner bíróval is váltani néhány szót, azonban erre nem volt mód. „[A mérkőzés előtt] udvariasan bocsánatot kérve jelentette ki, hogy szövetsége rendelkezése értelmében sem a mérkőzés előtt, sem utána semmiféle nyilatkozatot nem adhat. Pedig mérkőzés után lett volna néhány kérdeznivalónk…”
Lapunk viszont kitett magáért, zárójelben némi öndicséret is belefért. A Nemzeti Sport ugyanis pontosan megjósolta a budapesti 4:2-es magyar győzelmet és szintén pontosan eltalálta a bécsi 3:2-es Austria Wien-sikert.
EMLÉKEZTETŐ
Közép-európai Kupa, elődöntő
1. mérkőzés, 1935. július 21.
Ferencváros–Austria Wien (osztrák) 4:2 (1:1)
Üllői út, 25 000 néző. Vezette: Pfützner (csehszlovák)
FERENCVÁROS: Háda – Polgár, Korányi – Lyka, Móré, Lázár – Táncos, Kiss Gy., Sárosi, Toldi, Kemény. Edző: Blum Zoltán
AUSTRIA: Zöhrer – Najemnik, Sesta – Adamek, Nausch, Gall – Molzer, Stroh, Sindelar, Schilling, Viertl. Edző: Josef Blum
Gólszerző: Sárosi (37., 60.), Kiss Gy. (47., 86.), ill. Sindelar (35., 77.)
Visszavágó, 1935. július 28.
Austria Wien–Ferencváros 3:2 (1:1)
Bécs, 60 000 néző. Vezette: Pfützner (csehszlovák)
AUSTRIA: Zöhrer – Andritz, Sesta – Adamek, Nausch, Najemnik – Molzer, Stroh, Sindelar, Jerusalem, Viertl. Edző: Josef Blum
FERENCVÁROS: Háda – Polgár, Korányi – Lyka, Móré, Lázár – Táncos, Kiss Gy., Sárosi, Toldi, Kemény. Edző: Blum Zoltán
Gólszerző: Sindelar (29.), Jerusalem (47.), Adamek (54. – 11-esből), ill. Toldi (42., 67.)
Kiállítva: Viertl (62.), ill. Polgár (62.)
