Bradford az Alba vezére

Nile Murry triplájával kezdődött a mérkőzés, az amerikai az egyetlen olyan légiós a szombat este pályára lépő hat közül, aki már az idény legelején is mostani csapata kötelékébe tartozott. Nagy volt a jövés-menés menet közben az Albacompnál és az Atomerőműnél is, ebből a szempontból hasonló utat járt be a két rivális. Fehérváron és Pakson is mellényúltak (vagy esetleg türelmetlenek voltak) a külföldi kosarasok kiválasztásánál, ami meg is látszott a helyezéseken: a vendégek a negyedik, a hazaiak csupán a hatodik helyet foglalták el a forduló előtt a táblázaton, miközben mindkét klub háromszoros bajnoknak mondhatja magát az elmúlt évtizedben – jelenlegi céljaik is erre irányulnak.

Szóval Murry betalált kintről, aztán nem sokkal később a vajkezű center, Gulyás Róbert is. Jól kezdtek tehát a piros mezesek, de 8–11 után megállt a tudományuk. Pontosan tucatnyi székesfehérvári pont következett válasz nélkül, miután belelendült a tempóhármasokat szóró Cory Bradford, illetve a vendégvédelmet betöréseivel remekül megbontó Simon Balázs. A látogatóknál ezután is – szokás szerint – csak Gulyás pontjaira lehetett stabilan építeni, amiben az is szerepet játszott, hogy erre az időszakra összeállt a sérült Velibor Radovics nélkül felálló Albacomp védekezése, és a megszerzett labdákból eredményes támadásokat vezettek a kék-fehérek.

No, ebből a helyzetből (11 pontos hátrányból) kellett talpra állnia az ASE-nek, de becsületére váljon, megtette. Ezúttal Gulyásék rendezték hátsó alakzatukat, és lassan, de biztosan faragták hátrányukat, még olyan kellemetlen epizódok ellenére is, mint amikor a 17. percben, a lerohanás végén ziccerbe kerülő CsaplárNagy Ervin brutális blokkot kapott Hanga Ádámtól, az Albacomp ifjú bedobójától. És ha már Csaplár-Nagy: a sok klubot megjáró center nem volt népszerű a fehérvári közönség körében, faultjait – összejött belőlük az öt... – óriási füttykoncert fogadta. Némelyik valóban súrolta a sportszerűtlenség határát.

A nagyszünetben még négypontos hátrányban lévő látogató a harmadik negyedben érte utol támadásban megakadó ellenfelét, amelynek az volt a fő baja, hogy az első számú pontgyáros Bradford ekkor már egyre kevesebbszer talált be. Pedig tüzelt becsülettel, mint ahogy a másik oldalon Gulyás is, de ahogy fogyott a szufla, úgy váltak egyre pontatlanabbakká a próbálkozások. A végletekig kiélezett második félidőben felváltva vezettek a felek, ám amikor Bradfordnak beesett egy triplája, hattal meglépett az Alba. Döntő mozzanat volt, mert amellett, hogy a támadóidő utolsó másodpercében esett, már csak két és fél perce maradt az ASE-nek a végső rohamra.

Amelyet már hiába indítottak meg a paksiak, nem érték utol fellelkesülő vetélytársukat – igaz, szerencséjük sem volt, mert sok dobásuk szédült ki a gyűrűből.