Biztató jelek és kérdőjelek

1. visszajelzések: Féltik az új kapitányt

Nem biztos – sőt –, hogy mostanában az edzők legtöbbjének a magyar szövetségi kapitányi poszt az álmai netovábbja, azonban ettől még igaz: ez a hivatal még manapság is rangot, elismerést jelent a birtoklójának. A kinevezés bejelentése óta természetesen rengeteg gratulációt kapott Bozsik Péter, és mint mondja, ez azért tagadhatatlanul jó érzés. „Több százan kerestek telefonon, rengeteg SMS-üzenetet kaptam, és az az igazság, hogy még nem is értem ezek végére. Ismerősök, barátok, kollégák kerestek meg, és szinte valamennyien bátorítottak, sok sikert kívántak. Az egészen közeli barátaim azért azt is elmondták, hogy féltenek...”

2. válogatott Program: még két meccs kellene

Kinevezése bejelentése után Bozsik Péter arról beszélt, szerződését egyelőre nem írta alá, jó néhány tisztázandó kérdés akad még ebben az ügyben. Kétség nem férhet ahhoz, hogy az újdonsült szövetségi kapitánynak van mit tisztáznia a szövetség első emberével éppúgy, mint segítőjével, Détári Lajossal. Közelegnek például a szeptemberi Eb-selejtezők, és egyáltalán nem mindegy, hogy a válogatott milyen mérkőzésekkel hangolódik a megmérettetésre, a keret tagjainak hányszor lesz alkalmuk a szakmai stábbal való találkozásra. „Egyelőre ugye csak az biztos, hogy május harmincadikán az angol válogatottal játszunk – mondta a Ferencváros–ZTE összecsapás előtt Bozsik Péter. – A szándékom feltétlenül az, hogy lehetőség szerint legyen még két meccsünk, azonban tudni kell, hogy a versenynaptár borzasztóan zsúfolt, rendkívül kevés a FIFA-játéknap. Zajlanak a bajnokságok, aztán következik a világbajnokság, szóval igazán nehéz ilyenkor a játékosokat hazarendelni, és megfelelő ellenfelet találni.”

3. Szakmai stáb: azonos hullámhosszon

Ugyancsak sokakat érdeklő kérdés, hogy miként áll majd fel a nemzeti együttes szakmai stábja. Az ugye biztos, hogy Bozsik Péter munkáját a korábbi négyszeres világválogatott Détári Lajos segíti, ám nyilvánvaló, hogy a szakmai vonalat nem két ember alkotja majd.
„Nem akarok abba a hibába esni, hogy dobálózok a nevekkel, jó néhány egyeztetés lesz még a szakmai stáb összetételét illetően. Elképzeléseim természetesen vannak, de amíg nem tisztáztam a jelöltjeimmel minden kérdést, addig nem akarok neveket nyilvánosságra hozni. Olyan embereket szeretnék magam mellé megnyerni, akikkel azonos hullámhoszszon vagyok, egy-két héten belül alighanem összeáll a stáb.”

4. Technikai igazgató: csak az utánpótláshoz

A szakmai stáb összetételét illetően tehát még vannak kérdőjelek, az azonban valószínűsíthető, hogy egy ismert külföldi szakember – egyelőre John Gregory, Leo Beenhakker és Bölöni László neve vetődött fel – a technikai igazgató szerepkörében dolgozik majd a válogatott mellett.

„Hallottam erről a lehetőségről, de ebben a kérdésben inkább Kisteleki Istvánt kellene keresni. Úgy tudom, a leendő technikai igazgató feladatköre az A-válogatottra nem terjedne ki, az utánpótlás-együtteseket azonban igenis felügyelné. Ennek a posztnak a felállítását talán az indokolja, hogy az itt alkalmazott szakembernek volna lehetősége rendszerbe állítani az utánpótlás-válogatottakat.”

5. Eb-esélyek: nehogy számolgassunk!

Öt és fél hónap van hátra a magyar válogatott első Európa-bajnoki selejtező meccséig. „Olyan mélységben azért nem foglalkoztam a témával, hogy az idei négy találkozón hány pontot lenne ildomos szereznünk. Sokan azt mondják, könnyű csoportba kerültünk, azt azért tudni kell, a magyar futball jelenlegi helyzetében nincs könnyű csoport. Jól tesszük, ha nem számolgatunk, hanem valamennyi mérkőzésből megpróbáljuk kihozni a maximumot. Aztán majd eldől, hogy mindez mire elegendő.”

Igazgatójelölt: John Gregory nem lesz díszpinty

Az már eldőlt, hogy Bozsik Péter személyében a válogatottat magyar szakember irányítja, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy az elnökség által megszavazott technikai igazgatói posztot Leo Beenhakker, Bölöni László vagy az előzetes tervek szerint az MLSZ-t kétmillió fonttal támogató szigetországi cégek által is favorizált John Gregory tölti majd be. Az angolok mindenesetre csalódtak, hiszen nagyon szerették volna, hogy a korábban az Aston Villát, a Leicester Cityt és a Derby Countyt is gardírozó szakember vegye át a magyar válogatottat. A történtek után John Gregory nem zárkózik el a technikai igazgatói poszt betöltésétől, ám jelenleg semmit sem tud arról, hogy mit kellene csinálnia, ha esetleg ő lenne a befutó. Minden attól függ, milyen feladatokkal járna ez a munkakör, ha dolgozni és segíteni hívják Magyarországra, akkor természetesen tárgyalna a feladatról, ám egy biztos: díszpintynek nem jön hozzánk.

Mentés közben söprés

Bölöni László labdarúgóként és edzőként is szép karriert tudhat magáénak. Tagja volt az 1986-ban BEK-et nyerő Steaua Bucuresti-nek, magyar nemzetiségűként 108-szor szerepelt a román válogatottban. Edzette a portugál Sporting Lisboát, amellyel bajnokságot és Portugál Kupát nyert, szövetségi kapitányként irányította a román válogatottat, jelenleg pedig a francia élvonalban játszó Rennes vezetőedzője. Bölöni László Erdélyben született, ám anyanyelvén kívül is „ezer szállal” kötődik az anyaországhoz: édesanyja Budapesten él, István bátyja pedig Hernádon fogorvos, ezért aztán nem lenne meglepő, ha a romániai, belgiumi, portugáliai és franciaországi évek után Magyarországon telepedne le. A kiváló szakemberrel Kisteleki István, az MLSZ elnöke már két ízben is értekezett. Először amikor kedden Svájcban, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség elnökénél, Joseph Blatternél járt, a második beszélgetésre pedig pénteken került sor.

„Valóban megkeresett Kisteleki István, és tájékoztatott a magyarországi helyzetről – mondta Bölöni László. – Telefonon beszéltünk, de mindenképpen szükséges a személyes találkozás, amely során jobban megismerhetjük egymást. Azt azonban máris érzem, hogy Kisteleki István elképzelései, tervei kompatibilisek számomra, viszont azt nem látom, hogy kik azok, akik a partnereim, illetve a partnereink lehetnének. Azt sem tudom, kik azok, akik dolgoznának is az új célokért. Fontosnak tartom a tájékozódást, a felszín alatti dolgok részletes megismerését, tudni szeretném, mi az, ami megmenthető még a magyar labdarúgásból. Egyébiránt azt máris kijelenthetem, hogy húsz éve nem létezik magyar futball. Ugyanakkor biztos vagyok benne, van, ami menthető. Fájdalom, az elmúlt húsz év is bizonyítja, akad olyan, amit, és akadnak olyanok, akiket ki kell söpörni ahhoz, hogy egy új szemlélet legyen úrrá a magyar futballon. Fel kell ismerni, mi az, ami rossz, amitől eredménytelen a magyar labdarúgás, s azon sürgősen változtatni kell. Kisteleki Istvánnal abban maradtunk, hogy személyesen is találkozunk. Mindenesetre nem olyan embernek tartom magam, aki azonnal igent vagy nemet mond, hanem olyannak, aki elgondolkodik a feladaton, aki mérlegel, aki szeretné mélyebben is megismerni a viszonyokat. Mindezek tudatában döntök, hogy elvállalnám-e a technikai igazgatói posztot.”