Még dadog a Mercedes-motor

A Mercedes a világ egyik legpatinásabb autógyára, amely a Formula–1 hőskorában aratott sikerei (két világbajnoki cím Juan Manuel Fangióval) után a kilencvenes években tért vissza a Formula–1-be. A McLaren-istálló beszállítójaként Mika Häkkinennel 1998-ban és 1999-ben egyéni világbajnokságot nyert, de utána beleveszett a Ferrarit reménytelenül üldözők rengetegébe.

Tavaly nagyot fordult a kocka, a Scuderia visszesett, és új uralkodót avattak. Csakhogy ez nem a McLaren volt, hanem a Renault, köszönhetően nagyrészt a Mercedes vissza-visszatérő motorhibáinak. Kimi Räikkönen egyéni vb-törekvéseit is nagyrészt a stuttgarti gyár dadogó erőforrásai hiúsították meg, és tették lehetetlen küldetéssé. Négy futamon is tíz rajthelyes büntetést kapott a finn, és bár mindegyiken feljött a dobogóra (Japánban nyert is), biztosnak tűnő győzelmek úsztak el miattuk.

A téli felkészülés alatt rengeteget bajlódott az új V8-asokkal a csapat, a tesztprogramot emiatt nem lehetett a tervezett ütemben végrehajtani. Az utolsó két hétre sokat javult a helyzet, de Bahreinben a pénteki szabadedzéseken kiderült, hogy nem eleget.

„Szörnyű – mondta a kolumbiai sofőr, aki csak a 13. helyet szerezte meg a szabadedzéseken. – Nem húz a motor az egyenesekben. Úgy vagyok hét kilométer per órával lassabb Kiminél, hogy egyébként minden beállítás egyezik a két autón. Ha nem akarunk a tíz-tizenkettedik hely környékén kullogni, ki kell cserélnünk a motort.” A csapat mindent megtesz annak érdekében, hogy erre ne kerüljön sor, mert akárcsak tavaly, ezúttal is tíz rajthelyes büntetést von maga után az ilyen módosítás.

Norbert Haug, a Mercedes sportigazgatója nem kommentálta Montoya gondjait, Ron Dennis csapatvezető viszont a hajtómű beállításaival magyarázta a különbséget. „Óvni akartuk a motort, amelynek két versenyt is ki kell bírnia. Ennek következtében másképpen működik a hajtómű, és ez kényelmetlen lehet a pilóták számára. Ennyi az egész, nincs különösebb gond” – próbálta megnyugtatni a kétkedőket Dennis.

Räikkönen autója délután füstölögve állt le a pálya szélén, de a csapat vezetői elárulták, hogy nem a motorral volt gond, hanem az elektronikai rendszerrel. Ha ez igaz, a finn autójával nem lesz annyi gond, mint társáéval, de túl hosszú még a hétvége az ilyen jóslásokhoz.

Hogy miért van annyi gond a McLaren és a Mercedes négykerekűjével? A csapat mindig is arra törekedett, hogy a leggyorsabb autót gyártsa – bármi áron. Ron Dennis sokak által helyeselt filozófiája szerint sokkal könnyebb egy gyors autót megbízhatóvá tenni, mint fordítva. (Vagy ahogy Colin Chapman, a néhai Lotus megalapítója mondta egyszer: az ideális Formula–1-es autó a célig villámgyors, a leintés után pedig azonnal szétesik.)

A wokingiak éppen ezért rendszeresen pengeélen táncolnak, és ezt várják a Mercedestől is. Ilyenkor óriási a hibázási lehetőség.

A Formula–1 hat nagy gyára közül tavaly a Mercedes költötte a legtöbbet a motorfejlesztésre. A ráfordított pénz hatékonysága nem érte el a Renault-ét, de még így is túlszárnyalta a másik négy gyárat, a Toyotát, a Hondát, a Ferrarit és a BMW-t.


Renault: többet kevesebből ---- D ---- &