Vad II István az ősz legjobbja

Három nyolcas és hat kilences osztályzat. Nem kellett zsebszámológéphez nyúlnunk, hogy kiszámoljuk: az őszi idényben a legjobb teljesítményt Vad II István nyújtotta. A budapesti játékvezető igazán kitűnő, 8.66-os átlaggal végzett az élen (a tavalyi szezon legjobbja, Megyebíró János fél évvel ezelőtt 8.18-cal zárt). Vad II István – a korábbi FIFA-bíró, Vad István fia – futballozott az RTK és a Ferencváros serdülő-, majd a BVSC ifjúsági csapatában, ám 16 évesen úgy döntött, mivel nem lehet élvonalbeli futballista, megpróbálkozik a játékvezetéssel – a döntéshez óriási lökést adott édesapja pályafutása, az ismert játékvezető nemzetközi találkozókról szóló élménybeszámolója is. Az ifjabb Vad a Budapesti Labdarúgó-szövetségben vizsgázott le, majd haladt felfelé a ranglétrán: négy évvel ezelőtt az országos keret tagja lett, két esztendeje pedig – a Sopron–Videoton meccs bírájaként – az élvonalban is bemutatkozott.

– Hogyan értékeli az őszi idényben nyújtott teljesítményét?
– Sikeres fél évet tudhatok magam mögött – mondta Vad II István. – Mind a szakmabeli, mind az ellenőri visszajelzések pozitívak voltak, s boldog vagyok, hogy a sportnapilap rangsorában az élen végeztem.
– Melyik volt az elmúlt fél szezonban a legjobb mérkőzése?
– Debrecenben a Pécs elleni meccset helyezem az élre, de az őszi záró fordulóban, a Fehérvár–Újpest találkozón sem vallottam szégyent.

– Huszonöt élvonalbeli meccsel a háta mögött, feltehetőleg nem számított rá, hogy az első két helyezett mérkőzését önnek szignálják ki.
– Meglepődtem, amikor megtudtam, hogy én bíráskodom Székesfehérvárott. A nagyobb rangadókat rutinos FIFA-játékvezetőknek szokták adni, bár azért bíztam benne, hogy előbb-utóbb kiemelt jelentőségű összecsapást kapok.
– Jelenleg az élvonalbeli keret második legfiatalabb tagja. Nehéz megtalálni a közös hangot az idősebb labdarúgókkal?
– Az a tapasztalat, hogy minél magasabb szinten vezet az ember, annál könnyebb a feladata. Az élvonalbeli labdarúgók nagyobb játékintelligenciájúak, mint az alacsonyabb osztályokban futballozók.
– Miben kell még fejlődnie?
– Mindenképpen rutint kell szereznem, és a fegyelmezés terén is fejlődnöm kell.

– Feltehetően az édesapja nyomdokaiba akar lépni, és szeretne a nemzetközi mezőnyben is bemutatkozni.
– Mint a legtöbb játékvezető, én is a FIFA-kerettagságról álmodozom. Ha töretlen marad a fejlődésem, akkor talán néhány éven belül eljutok oda is.
– Az őszi idényben még inkább reflektorfénybe kerültek a súlyos bírói hibák. Mi okozta a visszaesést?
– A szezon első felében nem voltak súlyos tévedések, csak később jöttek elő. A játékvezetőkre is igaz: egyszer fent, egyszer lent. Véleményem szerint az éveken át jól teljesítő játékvezetők – az eredményt befolyásoló hibáik ellenére sem – felejtettek el bíráskodni, s tavasszal valószínűleg be is bizonyítják ezt.

Emlékezetes tévedések

Az őszi idényben hat olyan találkozó volt, amelyen a játékvezetők hibái az egyik, illetve másik csapatnak értékes pontjaiba kerültek: a játékvezetők három négyes – ebből Bede Ferencé volt kettő – és három ötös osztályzatot kaptak.

5. forduló: Bede Ferenc, 4-es osztályzat (Debrecen–Újpest 2–2)
A 78. percben az újpesti Freud Gábor esését "díjazta" büntetővel, majd a 80. percben Kovács Zoltán buktatta Brnovicsot a tizenhatoson belül, ám a 11-es elmaradt.
10. forduló: Bede Ferenc, 4-es osztályzat (Vasas–FTC 0–1)
A 47. percben a ferencvárosi Laczkó Zsolt műesése ért büntetőt, amelyet Rósa Dénes értékesített is – ezzel nyertek a zöld-fehérek.
11. forduló: Sápi Csaba, 5-ös osztályzat (FTC–REAC 0–2)
Ezúttal nem a Ferencvárosnak kedvezett a játékvezető: a 17. percben 0–0-s állásnál a rákospalotai Nagy I Gábor kezezése után maradt néma a játékvezető sípja.
12. forduló: Solymosi Péter, 5-ös osztályzat (Győr–MTK 1–3)
Két ajándék 11-est is hozott az összecsapás: a 14. percben az MTK-s Zsidai László, majd az 59. percben a győri Szabó Zsolt földre kerülése ért büntetőt a játékvezető szerint.
13. forduló: Kassai Viktor, 4-es osztályzat (FTC–Debrecen, 0–0)
Talán az ősz legnagyobb visszhangot kiváltó hibáját követte el a játékvezető. A 87. percben 0–0-s állásnál a ferencvárosi Budovinszky Krisztián kézzel ütött a labdába a büntetőterületen belül, ám a bíró sípja néma maradt.
15. forduló: Megyebíró János, 5-ös osztályzat (Pápa–Debrecen 3–3)
A 25. percben a debreceni Bernáth Csabát "elfelejtette" a játékvezető kiállítani. A 68. percben a debreceni Dombi Tibor, majd a pápai Kincses Péter látványos esését "díjazta" büntetővel a bíró. ---- A fentieken kívül volt még két olyan mérkőzés, amelyen a játékvezetők ugyan nem kaptak gyenge osztályzatot, ám a ténykedésük mégis nagy visszhangot váltott ki. Az egyik a Bp. Honvéd–MTK összecsapás volt, amelyet Saskőy Szabolcs 98 percig vezetett a cserék, a sérülések és az időhúzások miatt. A találkozó után Saskőy Szabolcsot a Honvéd vezetői lecsalózták, amiért a játékvezető feljelentést tett ismeretlen tettes ellen nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért és becsületsértésért. A másik problémás mérkőzés az MTK–Újpest találkozó volt, amelyen a lila-fehér drukkerek egy csoportja antiszemita rigmusokat skandált, ám ezeket Sápi Csaba nem hallotta meg, pedig ilyen esetekben félbe kellene szakítani a találkozót. A játékvezetőt a fegyelmi bizottság március elsejéig tiltotta el.

Megosztott első hely
A forduló játékvezetői mellett a partjelzőket is értékeltük, hiszen a bírói hármas tevékenysége igazi csapatmunkának számít. Erre a listára összesen tizenhatan kerültek fel, s az ősz partjelzője címet – megosztva – L. Tóth Lajos és Vígh Tibor érdemelte ki: egyaránt négyszer voltak a játéknap legjobbjai.

Önkritikusan
Bizony, az ősz során számos játékvezetői tévedést láttunk, és ezek kapcsán többen megjegyezték: jelenleg nincs olyan kiemelkedő tudású játékvezető, mint amilyen korábban Puhl Sándor, Vágner László vagy éppen Palotai Károly volt.
"Sajnos valóban vegyes volt a bírók teljesítménye, nem mondhatom azt, hogy jó őszt zártak – kezdte a játékosként olimpiai bajnoki címet szerző, manapság ellenőrként dolgozó Palotai Károly. – Nem nyújtottak a bírók olyan egyenletes teljesítményt, mint amilyent elvártunk tőlük, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy egyre nehezebb a játékvezetők dolga."

Palotai Károly szerint gond, hogy a játékvezetők nem eléggé bátrak, így aztán többször is hibáztak. A fejlődésre a továbbképzések során még van lehetőség, de be kell látni, ez csak bizonyos szintig elég: a jó játékvezetőnek alázattal kell bíráskodnia, és az sem árt, ha tud önkritikát gyakorolni.
"Örülök, hogy azért voltak jól szereplő játékvezetők is, például a fiatal Vad II István – dicsérte meg a 26 éves bírót Palotai Károly. – A jó játékvezetéshez jó közeg, jó társaság is kell, manapság viszont más a hangulat, és nem érezni az egyéniséget. Ami pedig a szurkolókat illeti, ők egészen másként látnak mindent, ráadásul a mind fejlettebb technika árulkodása következtében egyre nehezebben fogadják el a játékvezetők ítéleteit."
NS szakértő: Palotai károly ----
Hagyományainkhoz híven, az őszi idény végén is elkészítettük a Borsodi Ligában működő játékvezetők teljesítményrangsorát. A tudósítóink – csakúgy, mint a játékosok esetében – 1-től 10-ig osztályozzák a bírók szereplését. A listánkra 16 játékvezető került fel, a legtöbb mérkőzésen Megyebíró János és Saskőy Szabolcs bíráskodott – a 15 fordulóból 10 találkozón volt a kezükben a síp. Az osztályzatok alapján összeállított rangsorban – pályafutása során először – a budapesti Vad II István végzett az első helyen, mégpedig igen magas, 8.66-os átlaggal. Az előző idényben az év játékvezetője címet kiharcoló Megyebíró János nagyon visszaesett, az utolsó előtti helyen végezve, míg a sereghajtó – és ebben nagy szerepet játszott a két négyes osztályzata – a mezőnyt tekintve eddig a legtöbb élvonalbeli meccsen bíráskodó Bede Ferenc lett. Kissé meglepő, hogy az utolsó három helyen FIFA-játékvezetők szégyenkeznek.
Minden fordulóban megválasztottuk a forduló játékvezetőjét is, s érdekesség, hogy a kitüntető címet Vad II István négyszer, míg Sápi Csaba háromszor gyűjtötte be.

Listát készítettünk arról is, ki hányszor mutatta fel a sárga, illetve a piros lapot. Ezeket átlagoltuk, ennek alapján kiderül, hogy a mezőny legjóságosabb, mondhatni aranyszívű játékvezetője – csakúgy, mint az előző szezonban – Arany Tamás volt, őt Gergely Sándor és Solymosi Péter követi, a legszigorúbb bírónak pedig Hanacsek Attila és Saskőy Szabolcs bizonyult, utóbbi zsebéből három mérkőzésen háromszor került elő a piros lap.Táblázatunkban a helyezés és a játékvezető neve után a tudósítóinktól kapott osztályzatátlag szerepel. A következő oszlopban azt tüntettük fel, hogy a játékvezető hány mérkőzésen bíráskodott a szezonban, s hányszor érdemelte ki a forduló játékvezetője titulust. A negyedik oszlopban az eddigi élvonalbeli mérkőzéseinek számát jeleztük, az ötödik oszlopban a kiosztott sárga, majd a piros lapokat tüntettük fel, ezt követi a fegyelmezési átlag, míg az utolsóban a fegyelmezés helyezési száma található. A FIFA-játékvezetőket vastag betűvel jelöltük.

A JT-nél is értékeltek
Természetesen a Magyar Labdarúgó-szövetség játékvezetői testülete is elkészítette a bírók őszi rangsorát, azzal a különbséggel, hogy ők a Magyar Kupában vezetett találkozókat is beszámították, míg lapunk sorrendje csak a bajnoki mérkőzések alapján készült el.A bírók neve utáni első oszlopban a vezetett mérkőzések száma, a másodikban pedig az ellenőröktől kapott osztályzatok átlaga olvasható. ---- Mészöly Géza (Újpest, vezetőedző)
Nem szívesen beszélek erről, ha mégis mondani kell valamit, akkor Kassai Viktornak a Ferencváros–Debrecen mérkőzésen a vendégeknek meg nem adott tizenegye-sét emelném ki.

Csertői Aurél (FC Fehérvár,l vezetőedző)
Sajnos az őszi idény során több olyan játékvezetői ítélet volt, amely borzolta a kedélyeket, és döntően befolyásolta a végeredményt, de kiemelni egyet sem szeretnék…

Supka Attila (Debrecen, vezetőedző)
Azt hiszem, nem kell sokat gondolkozni, mert szerintem a legnagyobb hiba a Ferencváros elleni mérkőzésünkön Kassai Viktoré volt, amikor nem adott meg egy tizenegyest, és elvette két szabályos gólunkat.

Garami József (MTK Budapest, szakmai igazgató)
Mint ahogyan a futballban mindig is akadnak, úgy természetesen az őszi szezon találkozóin is voltak bírói tévedések, de most egyet sem szeretnék ezek közül kiemelni.

Pajkos János (Diósgyőr, vezetőedző)
Diplomatikus leszek, mert ebben a kérdésben talán az a legszerencsésebb… A játékvezetés témájával nem szívesen foglalkozom, ugyanis senkit sem szeretnék megsérteni.

Aldo Dolcetti (Bp. Honvéd, vezetőedző)
Bármiről beszélgethetünk, de a játékvezetésről nem – azaz erről a témáról nem szeretnék semmit sem mondani, mert elvem, hogy csakis a játékosaimmal kívánok foglalkozni.

Sisa Tibor (Tatabánya, vezetőedző)
Ahogy a mondás is tartja: a játékvezetésről vagy jót, vagy semmit! Lekopogom: nekünk az őszi idény mérkőzései során szerencsére nem volt problémánk a játékvezetőkkel.

Reszeli Soós István (Győr, szakmai igazgató)
Mint ahogyan általában, az őszi idény mérkőzésein is akadt néhány játékvezetői tévedés vagy hiba, amely akár az eredményt is befolyásolta, ám most nem szeretnék kiemelni egyet sem.

László Csaba (Ferencváros, volt vezetőedző)
A játékvezetők – ugyanúgy, mint a futballisták, az edzők – hozzátartoznak a játékhoz, ők is tévedhetnek, de ennél bővebben nem szeretnék ezzel foglalkozni.

Keszei Ferenc (Pécs, szakmai igazgató)
A saját meccseinkkel nem foglalkoznék, így a Ferencváros–Debrecen találkozót említem meg: érthetetlen, miért nem ítélt Kassai Viktor tizenegyest a DVSC javára Budovinszky Krisztián kezezésénél.

Dajka László (Zalaegerszeg, volt vezetőedző)
Nem láttam minden meccset, ezért bárki nevét is említeném, az butaság lenne, úgyhogy meg kell elégedniük annyival, hogy ha voltak is hibák, azokkal már nem érdemes foglalkozni.

Selymes Tibor (Sopron, megbízott edző)
Volt egy pár tévedés, annyi szent… Szerintem a legnagyobb éppenséggel Kassai Viktoré volt, amikor nem ítélt bünetőt a Debrecennek a Ferencváros elleni mérkőzésen.

Prukner László (Kaposvár, vezetőedző)
Nem mondok meglepőt azzal, hogy természetesen mindenkinek azok a bírói ítéletek fájnak jobban, amelyek a saját csapatát érintik, de ezek hosszú távon kiegyenlítik egymást.

Egervári Sándor (Vasas, volt vezetőedző)
Nekem erre egészen konkrét példám van: a Ferencváros elleni mérkőzésünkön Bede Ferenc játékvezető megítélt egy büntetőt, ami szerintem minden volt, csak tizenegyes nem.

Urbán Flórián (REAC, vezetőedző)
Az Újpest elleni mérkőzésünkön Dubraviczky Attila nem ítélt meg egy tizenegyest, emellett Kassai Viktor hibája jut eszembe, aki az FTC–Debrecen meccsen nem adott büntetőt Budovinszky Krisztián kezezéséért.

Szentes Lázár (Pápa, volt szakmai igazgató)
Továbbra is tartom magam ahhoz az elhatározásomhoz, hogy a játékvezetők tevékenységével nem foglalkozom, ezért erről nem szeretnék nyilatkozni.