A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) tegnapi közgyűlése hű tükre volt a mai magyar atlétikának. A 81 küldöttből csupán ötvenegyen jelentek meg a helyszínen, a Magyar Sport Házában, a szünet után pedig határozatképtelenné vált a tanácskozás - emiatt az alapszabály módosításáról már nem tudtak szavazni a résztvevők.
Az első részben Rábold Gusztáv, a MASZ elnöke beszámolt a sportág elkeserítő anyagi helyzetéről. A szövetség 56 millió forintos hiánnyal zárta a múlt évet, s bár van esély arra, hogy a kintlévőségek befolyjanak, a szervezet napi anyagi gondokkal küzd. Veszélybe kerülhet a bajnokságok megrendezése, s a világversenyekre a szövetség csak a kvótának megfelelő létszámban utaztat atlétát, saját forrása ugyanis nincs erre. Az idei állami támogatásból még egy fillér sem érkezett meg, s a sportág legnagyobb szponzora is felbontotta a szerződését a MASZ-szal. Az összejövetelen sok szó esett az elmúlt év doppingbotrányáról, amely hozzájárult e nehéz helyzet kialakulásához, és amelynek nyomán a MASZ idei állami támogatásának tíz százalékát és további négymillió forintot a doppingellenes küzdelemre kell fordítani. A közgyűlésen megjelent Ábrahám Attila államtitkár, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a doppingolással kapcsolatban meghirdetett zéró tolerancia jól hangzó szlogenjét tartalommal kell megtölteni. Gál László, a Budapesti Honvéd szakosztályvezetője sokak véleményét fogalmazta meg, amikor azt mondta: az atlétika sorsa a pályán dől el, ám a klubok nehéz körülmények között dolgoznak, és támogatást várnak a MASZ-tól. Nehezményezte, hogy 1936 óta először nem készült éves ranglista, hogy megszűnt az Atlétika című újság, s hogy a fedett pályás világbajnokságon dolgozó ötszáz segítőből háromszázat még mindig nem fizettek ki. A közgyűlés a különféle észrevételek ellenére elfogadta a múlt esztendőről szóló beszámolót és az ez évi költségvetést.
Legfrissebb hírek
