Olimpiai kvóták száma: nemenként tizenkét együttes
Versenyzők száma: csapatonként maximum tizenkét játékos nevezhető
Kvóták kiosztása: Mind a nőknél, mind a férfiaknál a Japánban megrendezésre kerülő Világkupáról az első három-három helyezett kvalifikálja magát először az olimpiára.
Férfiak: A Kontinentális olimpiai kvalifikációs tornát mind az öt kontinensen rendeznek, (2003.dec 1- 2004.jan 15), legalább 4 résztvevővel, amelyen már elöbb kvalifikált csapat nem vesz részt. Az 5 győztes juthat el Athénba. A Világ kvalifikációs tornákat három helyszínen (2004.máj, Spanyolország, Portugália és Japán) rendezik meg minimum nyolc csapattal, ahonnan a 3 győztes kvalifikál.
Nők: A Kontinentális olimpiai kvalifikációs tornát mind az öt kontinensen rendeznek, (2003.dec 1- 2004.jan 15), legalább négy résztvevővel, amelyen már elöbb kvalifikált csapat nem vesz részt. Az 5 győztes juthat el Athénba. A Világ kvalifikációs tornát Japánban rendezik (2004.máj 17- jún.13), meg, ahonnan a 3 győztes kvalifikál.
A kvalifikáció útja: A Világkupán való részvételt a kontinentális bajnokságokon szerezték meg a csapatok.
Férfiak: Tunézia, Korea, Kína, Olaszország, Franciaország, Egyesült Államok, Kanada, Brazília, Venezuela, Japán (mint rendező), Szerbia és Montenegró és Egyiptom (szabadkártyával)
Nők: Egyiptom, Kína, Korea, Lengyelország, Törökország, Egyesült Államok, Kuba, Brazília, Argentína, Japán (mint rendező), Olaszország és Dominika (szabadkártyával)
Már kvalifikációt szerzett:
Nők: A Világkupa első három helyen végzett válogatottja: Kína, Brazília, USA
A röplabda és az olimpia
A röplabda, mint sportág eredete valamennyi csapatsportágéhoz hasonlóan a múlt ködébe vész, hogy költői szavakkal éljünk. Annyi mindenesetre írásos emlékekkel bizonyított, hogy a távol-keleten már évszázadokkal korábban műveltek egy labdás játékot, amelyben egy hálónak is fontos szerep jutott. Ám mindennek célja - mármint, hogy kizárólag szórakozásra, testedzésre, esetleg vallási eredetre utal maga a játék -, arról legfeljebb szájhagyomány útján terjedő és ránk maradó mondákat, legendákat kaptunk örökül, mint ahogy a pontos szabályok sem ismertek.
A röplabda mérkőzéseknek otthont adó, tizennégyezer néző befogadására alkalmas, impozáns Béke, Barátság-csarnok Faliro Coastal Zone-ban, az Olimpiai Falutól huszonhat kilométerre található
Annyi bizonyos: a röplabda, mint sportág és az olimpiai játékok találkozása is viszonylag későre datálható. Először ugyanis az 1964-es, tokiói olimpia műsorába vették fel, a férfiaknál ugyan sokadik csapatsportágként, ám a nőknél az első volt ebben a sorban. Méghozzá a rendező japánok kérésére történt mindez, ahol ugyancsak komoly kultusza van az arrafelé a mai napig nagy népszerűségnek örvendő sportágnak. (Elég csak megjegyezni: az athéni olimpiára kvalifikáló férfi és női Világkupát egyaránt Japánban rendezik, illetve még egy további kvalifikációs torna megrendezésre vár még rájuk.) Persze, a népszerűség azért önmagában sokat, de nem mindent jelent, mindezt alátámasztandó, hogy nem feleslegesen kérték a japánok a sportág felvételét, a japán női csapat az olimpiák történetének első sportági aranyérmét is begyűjtötte. Csak a rend kedvéért álljon itt: ugyanezt a férfiaknál a szovjet válogatott tudhatta a magáénak.
Az olimpián azóta is megkérdőjelezhetetlen a sportág jelenléte, sőt, a strandröplabda változata időközben került fel a műsorszámok közé és hasonlatosan a teremben űzött vállfajához, roppant népszerű világszerte. Hazánkban viszont a sportág jelenleg stagnál, hogy finom fogalmazzunk. Nincsenek igazán bázisok, nincsenek nagy létszámú utánpótlás-központok, és igazából a sportág nem tud eltartani profi bajnokságokat, maximum egy-két csapatot és néhány profi játékost, legyen az akár idegenlégiós, akár tehetséges magyar játékos. Az első olimpián férfi csaptunk részt vett, hatodik, tehát pontszerző helyre futottak be a végelszámolásnál, valamint női csaptunk is rendre megmérettette magát az ötkarikás játékokon. Tartott ez a dicső korszak egészen 1980-ig, a moszkvai olimpiáig, ahol a Torma Ágnes nevével fémjelzett női csaptunk negyedik helyével - a bronzmeccsen a bolgároktól kaptak ki - valami megszakadt a sportágban. Legalábbis ami magyar részvételt és az olimpiát illeti. Azóta ugyanis csupán távoli szemlélői vagyunk a nyári ötkarikás játékoknak, és persze úgy általában a soros világversenyeknek.
Női válogatottunk még azt sem tudta kiharcolni, hogy az most is tartó kvalifikációk során, hogy olimpiai előselejtezőben (!) elindulhasson. A férfiak ugyan megmérettetek, de az előselejtező számukra túl nagy falat volt, pedig még mennyi akadály vár volna rájuk, ha onnan továbblépnek... A rend kedvérét álljon itt és most minderről csak annyi: a Finnországban megrendezett olimpiai előselejtezőben a csoportjából továbbjutott ugyan férfi válogatottunk, ám az elődöntőben a szlovénektől kikaptunk és mivel csak egy válogatott léphetett tovább az előselejtezőből, mindezzel el is szálltak az olimpiai részvételről szőtt terveink. Már persze, ha valakinek egyáltalán lett volna ilyen, akár a sportágon belül élve, akár annak a lelátóról szorítva. A világ röplabda-élete persze nem állt meg, nem siránkozott a magyarok távolétén és leépülésén, hanem nagy lépésekkel fejlődött és a világ számos pontján "eladható" termékké "vált". Zsúfolt lelátók előtt zajlanak a bajnoki mérkőzések, nem is szólva egy-egy világversenyről. A férfiaknál szerb-montenegrói, míg a nőknél a kubai válogatott az olimpiai címvédő. Utóbbiak ráadásul sorozatban megnyerték a legutolsó három olimpiát, igazán tiszteletreméltó eredmény. De rajtuk kívül a kínaiak, a brazilok, az olaszok, az amerikaiak és még számtalan válogatott - előfordul, hogy mindkét nemben - képviselteti magát a világ élvonalában.
Karch Kiraly akkor...
... és Karc Kiraly most, vagyis úton még az atlantai olimpiai győzelme felé
És ha már egy személyt is meg kell nevezni, engedtessék meg nekünk magyaroknak, hogy egy kissé magunk felé hajoljon a kezünk és azt az amerikai Karch Kiralyt említsük meg, akinek szülei magyar származásúak, ő pedig 1984-ben és '88-ben a klasszikus röplabdában szerzett magának és az Egyesült Államoknak olimpiai aranyérmet, majd később műfajt - sportágat? - váltott és 1996-ban már strandröplabdában ért fel az olimpiai csúcsra. Magyar viszonylatban a Németországban, Olaszországban és Japánban profiskodó, teljesítményével és tudásával mindenhol elismerést kiváltó Kántor Sándort kell megemlíteni, aki valóban felveszi a versenyt a műfajban és posztján a legjobbakkal, de hát ebben a sportágban sem tud egy fecske nyarat csinálni, legfeljebb némi előrelépés köszönhető neki, de hosszútávon erre nem lehet alapozni.
Nemzetközi röplabda szövetség (Fédération Internationale de Volleyball): www.fivb.ch
Európai Röplabda Szövetség (Confédération Européenne de Volleyball): www.cev.lu
További nemzetközi szövetségek www.vive-le-sport.ch/volleyball