Minden arany a kínaiaké

Hat világcsúccsal indultak a varsói napok, ráadásul mind a fél tucat a kínai Vang Ming-csüan nevéhez fűződik. Az aprócska, 48 kilós leányzó (lévén ő még csak most tizenöt…) öszszetettben három, szakításban kettő, lökésben egy rekordot semmisített meg, és arcátlanul könnyed technikával vette feje fölé a vastömeget. Hiába igyekezett kezdetben felvenni vele a versenyt a törökök Európa-bajnoki bronzérmese, Nurcan Taylan, ő "csak” egy szakításbeli Európa-csúcsig jutott, no meg az ázsiai mögött három ezüstéremhez. A bronzérmek is egyazon személyhez kötődnek, a bolgár Izabela Dragneva gyűjtötte be őket. Róla azt érdemes tudni, hogy a sydneyi olimpián őt hirdették ki győztesnek, néhány nappal később azonban doppingolás miatt kizárták, így lehetett a sportág első női olimpiai bajnoka a versenynapon mögötte végző amerikai Tara Nott. Dragneva tehát ahelyett, hogy történelmet írt volna, két évig bűnhődött, és most visszatért.
Vang, Taylan és Dragneva, valamint a negyedik helyet megcsípő spanyol Peris mindenképpen elégedett lehet, annál kevésbé a lökésben kieső világbajnoki harmadik, tajvani Csen Han-tung.
Minket, magyarokat persze sokkal jobban érdekelt az 56 kilósok harca, már csak azért is, mert a legmerészebb álmainkban ott derengett: Tancsics László kis szerencsével érmet is nyerhet szakításban. Erre annyival nagyobb volt az esélye, hogy hiányzott az Európa-bajnokság előtt néhány nappal elszenvedett könyöksérülését még nyögő török Mutlu, és ugyancsak hírneves honfitársa, az Eb-ezüstérmes Artuc sem jött el. Azért hemzsegtek a jobbnál jobb emelők, mint például a vb-2. tajvani Vang Sin-jüan, a szintén hasonló eredménnyel büszkélkedő román Jigau, az Európa-bajnok fehérorosz Gyerbenyev vagy a junior-világbajnoki második kínai Vu Mej-csin. Visszalépett azonban a ciprusi Naszosz, aki a magyar csúcsnál tíz kilóval jobb eredménnyel, 275 kilóval nevezett – így aztán nem mutatta meg, hogy vajon mire is alapozta feltűnő önbizalmát.
Tancsics egyébként a súlyfölösleggel folytatott harcát győztesen vívta meg, hiszen az A-csoportos mezőny legkönnyebbjeként mérlegelt. Ez már fél siker, és csak fokozta várakozásunkat, hogy a harmadik legnagyobb kezdősúllyal indított, amit simán el is intézett. A gyakorlatból kiindulva természetesnek hatott, hogy öt kilót emeltetett, és már hátra is dőltünk újabb energikus kísérletét látva. Sajnos a mozdulatsor csak kísérlet maradt, mert kicsit elöl maradt a tömeg, a bosszantó epizód pedig annyira felidegesítette a BKV Előre sportolóját, hogy harmadszorra már elkapkodta gyakorlatát. Sírhattunk a végén, ugyanis 125-tel ezüstérmet akasztottak volna a nyakába. Kár érte!
Következhetett a lökés, amelyben 145-tel kezdett a magyar, és az a szerencse érte, hogy 147.5 kilós kezdőfogásán elvérzett Gyerbenyev. De valami nem stimmelt Tancsiccsal, hiszen ebben a fogásnemben sem tudott javítani másodszorra és harmadszorra, nem volt benne annyi (lelki) erő, hogy kritikus helyzetben kirántotta volna magát a gödörből. Nem úgy a tajvani Jangban, aki a szakítás után lökésben is harmadikra csinálta meg egyetlen érvényes gyakorlatát. A rendkívül alacsony színvonalú viadalt (a nyolc A-csoportos emelő 48 gyakorlatából 23 rossznak bizonyult) végül a kínai Vu Mej-csin nyerte, két (!) értékelhető kísérletével második helyen kötött ki Jang, és a nagy harcos Jigau nyerte a bronzot. Tancsics pedig hiába állította be az összetett magyar csúcsot, ennél többet vártunk tőle, pláne úgy, hogy a külső körülmények is kedvezően alakultak számára.
"Ilyen kemény munka után, ilyen nagy önbizalommal feltöltve többet reméltem, így nyugodtan mondhatom, hogy csalódás a szereplésem – értékelt Tancsics. – Még akkor is ez a véleményem, ha figyelembe vesszük: első szakításomnál megfájdult a gerincem. Sok mindenről el kell gondolkodnom…”
Hát, lesz neki miről, hiszen egy ezüstéremtől mindenképpen megfosztotta magát. De hogy szerdán okozunk-e meglepetést, az Ráki Henriettán múlik, aki az 58 kilósok között igyekszik bizonyítani.