Kisteleki István lett az MLSZ elnöke

Mivel 10 órára, az eredeti kezdési időpontra jó pár küldött nem érkezett meg a rossz időjárás okozta nehéz közlekedés miatt, végül csak háromnegyed tizenegykor vehette kezdetét a közgyűlés, amelyen Kisteleki István ligaelnök és Pellady Péter üzletember, a válogatott korábbi marketingmenedzsere száll versenybe az elnöki posztért. (Genzwein Ferenc korábban a futballtársadalom erkölcsi válságára hivatkozva visszalépett. Ő tudott valamit.)

Miután kipróbálták a szavazógépeket és Vörös Tamást, a Somogy megyei szövetség elnökét megválasztották levezető elnöknek, elfogadták a napirendet és meghallgatták a Kisteleki vezette, a Bozóky-féle elnökség távozása ótaz MLSZ ügyeit vivő ad hoc bizottság, valamint a felügyelő bizottságban elnöklő Sebes József beszámolóját. Mint ismeretes, ez a bizottság vizsgálta az MLSZ pénzügyeit, és Sebes ismét elmondta, több visszásságot találtak a szervezet gazdálkodásában. Véglegesen azonban majd csak az APEH vizsgálata deríti ki, volt-e ilyesmi.

Ezt követően a két elnökjelölt is elmondta programbeszédét. Pellady Péter azzal kezdte, hogy az elmúlt két évben, mióta kapcsolatban áll az MLSZ-szel, rengeteget tett a magyar futballért. (Az ő közreműködésével lett például Lothar Matthäusból szövetségi kapitány.) Azt is elárulta, a magyar labdarúgás pénzéből egy forint sem tűnt el közreműködésével, a kapitány fizetését is ő termelte ki. Programjának minden részét írásba adta, hogy utólag számon lehessen rajta kérni. "Nem látom szürke helyzetben a futballt" - közölte az üzletember, aki azt is megjegyezte, nem kapott kellő lehetőséget, hogy kifejthesse programját. "Nem vagyok ideális elnökjelölt: fiatal vagyok és agresszív" - mondta még Pellady.

Kisteleki István is készült kis programbeszéddel, amelyben elmondta, nincs béke a magyar futballban, de a tarthatatlan állapotokat normálissá kell tenni.Rámutatott, hogy eddig sem tűrte el a szabálytalanságokat, és ezután sem fogja. "Nem akartam vállalni az elnökjelöltséget, de vannak helyzetek, amikor az ember nem mondhat nemet" - utalt a ligaelnök korábbi, elhíresült kijelentésére.

Kovács Attila korábbi elnök is szót kért, és arra próbálta ösztönzni a küldötteket, hogy mindenképpen válasszanak ma elnököt és elnökséget, mert a magyar labdarúgás érdekei ezt kívánják.

Ezt követően sor került a - titkos - szavazásra is, ahol a küldöttek kétharmadának voksára van szükség a győzelemhez. Ez elsőre nem jött össze: 96 szavazatból 94 volt érvényes, és ezek közül 61-et kapott Kisteleki és 33-at Pellady - azaz a ligaelnök két szavazatra van a győzelemtől.

Pellady ennek ellenére sikeresnek értékelte a szavazást, azt mondta, elégedett azzal, hogy ennyi embert maga mögé tudott állítani. Kisteleki István azt mondta, ő a teljes futballtársadalom támogatását kéri, azaz hajlandó visszalépni - feltéve, hogy Pellady Péter is viszalép. Az üzletember hajlott is erre, így a két elnökjelölt váratlan húzásával némileg megijesztette a közgyűlést.

Némi vita után Pellady Péter végül azt javasolta, csak két hét múlva válasszanak elnököt, de ezt a közgyűlés nem találta jó ötletnek. "Ha ma nem választunk elnököt, mehetünk a Fővárosi Bíróságra, hogy szüntessék meg a magyar labdarúgást" - vélekedett viszont például Molnár Gyula Zala megyei küldött. Laczkó Mihály korábbi MLSZ-elnök, és Helmeczy László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szövetség elnöke is azt mondta, a március végi, budapesti UEFA-kongresszus és a 2012-es, Horvátországgal közös Európa-bajnoki pályázat sikere miatt nagyon fontos lenne még most megválasztani a vezetőséget. Vörös Tamás levezető elnök szerint már csak akkor mondhatnak le a jelöltek, ha a küldöttek ezt elfogadják - bár ezzel jó pár bekiabáló nem értett egyet: szerintük szabad akaratából lemondhat bárki. Kisteleki Istvánt többen arra kérték, inkább mégse lépjen vissza, egymásnak pedig azt javasolták a küldöttek, szavazzanak a korábban megbeszéltek szerint.

Így aztán némi szünetre került sor, amíg a tisztelt jelenlévők rendezték soraikat, és kitalálták, mi legyen. Ezt a levezető elnök a sajtó és a meghívottak kizárásával akarta lebonyolítani, de mivel az ülést előzetesen nem nyilvánították zárttá, ez sem jött össze. Hosszas megbeszélések és tanácskozások után (az amatőrküldöttek fele például eléggé megsértődött a másik felére - nyilván nem ugyanazt a jelöltet támogatták) végül Vörös Tamás bejelentette, hogy új szavazásra kerül sor, továbbra is két elnökjelölttel - a visszalépésekből tehát nem lett semmi.

A biztonság kedvéért még egyszer megkérdezték a jelölteket, vállalják-e az újabb megmérettetést. Pellady azt mondta, visszalép, ha ellenfele is, Kisteleki viszont kijelentette: ha a tagság úgy dönt, folytassák a szavazást, ő készen áll. Hatvan küldött pedig az újabb voksolás mellett tette le a garast.

Pellady Péter ekkor még szólásra emelkedett: "Kell-e nekünk egy olyan elnök, aki nem tartja be a szavát?" - tette fel a költői kérdést, majd bejelentette: ha már így alakult, ő sem lép vissza.

A második szavazás pedig már eredményesen (azt túlzás lenne állítani, hogy sikerrel) zárult: a kilencvenhat küldöttből hatvanhat szavazott Kistelekire és harminc Pelladyra, így a Magyar Labdarúgó Szövetség új elnökét Kisteleki Istvánnak hívják.

A közgyűlés tart tovább: most az elnökségi tagokról szavaznak majd a jelenlévők. Eredetileg több, mint harmincan megkapták a kellő számú ajánlást, de a közgyűlés előtt vagy alatt visszalépett a jelöltségtől többek között Kutasi Róbert, a REAC klubigazgatója, Puhl Sándor eddigi alelnök, Kovács Attila egykori MLSZ-elnök, Genzwein Ferenc, a korábbi elnökjelölt, Illés László, a Kaposvár elnöke, Hamar László Veszprém megyei és Orell Zsolt Bács-Kiskun megyei elnök, Sallói István, a DVTK ügyvezetője és Dr. Szieben László, a korábbi ligaelnök is.

Összesen 19 elnökségi tag-jelölt vállalta a kandidálást, közülük fog 14-et kiválasztani a közgyűlés. Első körben Dr. Helmeczy László szabolcsi elnök, dr. Kovács Péter, az Újpest tulajdonosa, az olimpiai ezüstérmes Dunai Antal, Jámbor János, a Vasas tulajdonosa, Molnár Csaba, a Felcsút elnöke, Nagy Ferenc, a ZTE tulajdonosa, Nemes Ferenc Fejér megyei elnök, Pál László Heves megyei elnök, Scherr Sándor, a Diósd tulajdonosa, és Szima Gábor, a Debrecen első embere került be a tizennégy tagú testületbe.

Dr. Baksa László, a Góliát-McDonalds FC elnöke, dr. Rákóczy István Baranya megyei elnök, és Szöllősi György, az MLSZ korábbi sajtófőnöke is visszalépett a jelöltségtől.

Második körben bekerült az elnökségbe az egyszer már visszalépő(!) Rákóczy István, illetve Fekete Miklós, utánuk pedig Ferencz Gábor is bizalmat kapott a közgyűléstől.

Ekkor már csak egyetlen hely volt kiadó, amelyre viszont hárman is pályáztak. Ragadics Ferenc, Mezey György és Horváth Cs. Attila között zajlott a képzeletbeli versenyfutás, amely végül utóbbi sikerével zárult.