Motiváltan küzdenek a reményteremtésért férfi kosarasaink

Forogtak a kamerák, a pálya szélén körben az újságírók faggatták a játékosokat és Gasper Okorn szövetségi kapitányt, az éppen nem nyilatkozó kosarasok pedig egymással csevegtek a lelátón – egyszóval nagyüzem volt kedd este a szombathelyi Schaeffler Arena Savariában, ahol a magyar férfiválogatott csütörtökön Izland ellen lép pályára az Európa-bajnoki selejtező B-csoportjának 5. fordulójában. 

Az eddigi eredmények (négyből négy vereség) ismeretében a szokásosnál is fontosabbnak tűnt, milyen hangulatban van a csapat, amelyből sokan hiányoztak (elég, ha csak a nemzeti együttesben szereplést februárban lemondó Hanga Ádámot, vagy a vállsérülés miatt hiányzó Benke Szilárdot említjük), mekkora a harci kedv, amit akár feltüzelhetett vagy le is lohaszthatott az a tény, hogy nem elég a bravúr, még külső segítségre is szükség lenne a kvalifikációhoz. 

A helyzet, hogy Izlandot hat ponttal kellene legyőzni (ott öttel kaptunk ki), továbbá vasárnap győzni kell Reggio Calabriában az olaszok ellen, s kiszurkolni, hogy eközben a törökök nyerjenek Izlandon… Nos, örömmel konstatálhattuk, hogy az arcokat, a testbeszédet elnézve senki nem adta fel a reményt, hogy Magyarország ott legyen az augusztusban kezdődő kontinensviadalon, s ezt a csapat szlovén szövetségi kapitánya által elmondottak is megerősítették.

 „Sok változás van a keretben, de ahogy már mondtam, azt nem befolyásolhatjuk, hogy ki nem jön el, vagy ki az, aki sérült – mondta Okorn a Nemzeti Sportnak a tréninget megelőzően. – Azokra figyelünk, akik itt vannak, sok fiatal is van, aki sok plusz energiát ad az együttesnek. Izland már bizonyította ebben a selejtezőben Olaszország legyőzésével és a törökök elleni szoros meccsel is, hogy jó csapat. Számomra az a legfontosabb, hogy megszakítsuk a nyeretlenségi sorozatunkat, s végre győzzünk. Idehaza játszunk, győzni akarunk, s ha lesz lehetőségünk hat ponttal nyerni, akkor azt is megpróbáljuk. Néhány változtatást is megpróbálunk, rá vagyunk kényszerülve, és persze azokat a taktikai elemeket is erőltetni fogjuk, amelyek működtek Izlandon is.”  

Csak a keddi edzés elején dolgozott a többiekkel együtt Durázi Krisztofer és Lukács Norbert, mert kisebb sérüléssel bajlódnak, s csak szerda este derül ki, egészségi állapotuk alapján ott lehetnek-e a 12-es keretben. Nekik nincs tapasztalatuk a tavaly februári, Reykjavíkban lejátszott 70–65-re elvesztett meccsről, amelyen 27 percen át a mieink vezettek, de hiába, az utolsó negyedet hét ponttal megnyerő hazaiak örülhettek a végén. 

A foglalkozás zömében néma csendben zajlott, legalábbis amíg az újságírók jelen lehettek, hamar öt az öt elleni gyakorlást vezényelt Okorn, aki végig gesztikulálta a tréninget, sokszor dicsért, időnként hangosan dorgált, s időnként futva kísérte végig az egyik csapat támadását az oldalvonal mellett. Az ő elszántságán és lelkesedésén nem múlik semmi, az biztos…