Vajon felébrednek-e a „szunnyadó óriások”?

Az éppen fiatalító spanyol, a 2022-es Európa-bajnoki címe óta leginkább csak önmagát kereső svéd és az elmúlt másfél évtizedben egy kivételével mindig alulteljesítő izlandi válogatottnak is jó lehetőséget kínál az alig egy hét múlva rajtoló kontinensviadal.

IZLAND

Izland a 2010-es évek eleje óta vár az igazán nagy dobásra. Miután a pekingi olimpián ezüstérmes, a 2010-es Eb-n bronzérmes lett, egyik világeseményen sem tudott bejutni a legjobb négy közé. A londoni ötkarikás játékokon ettől épp a magyar válogatott ütötte el máig emlékezetes negyeddöntőben, ami napjainkig az utolsó olimpiai mérkőzése volt. Mindig közbejött valami a kiugróan jó eredmény eléréséhez. A külföldi esélylatolgatások rendre potenciális meglepetéscsapatként számoltak vele, valamikor sikerült is jól elkezdenie az adott tornát, de az elmúlt tíz évben a 2022-es Európa-bajnoki 6. helynél képtelen volt előkelőbb pozícióban végezni.

Pedig a mostani csapat magja nem sokkal rosszabb – ha egyáltalán rosszabb… –, mint az Ólafur Stefánsson és Gudjón Valur Sigurdsson nevével fémjelzett generáció. A két időszak között a hidat Snorri Gudjónsson jelenti, aki 2008–2012 közötti sikerkorszakban irányítóként a válogatott esze volt, 2023 óta szövetségi kapitányként dolgozik.

A 44 éves szakembernek világsztárok sorából kell stabil csapatot összegyúrnia. A kapuban a 285-szörös válogatott Björgvin Páll Gústavssonra és a Barcában védő Viktor Hallgrímssonra számíthat. A veszprémiek balszélsőjét, Bjarki Már Elíssont és a szegediek irányítóját, Janus Smárasont senkinek sem kell bemutatni. Ugyanez igaz a 2022-es Eb gólkirályára, a jobbátlövő Ómar Ingi Magnússonra, aki a világ egyik legjobban egy-egyező irányító-átlövőjéhez, Gísli Kristjánssonhoz hasonlóan a BL-címvédő Magdeburg kulcsembere.

Az Eb-t a magyar válogatott csoportjában kezdi el, Lengyelország és Olaszország legyőzése nem okozhat gondot neki. A közelmúltban a legnagyobb problémát az jelentette, hogy amikor a gyors játék csődöt mondott és sok hibával párosult, nem volt B-terv. Ha sikerülne ezt a problémát orvosolni, a könnyebb ágon ezzel a játékosanyaggal megcélozhatná a herningi végjátékot.

SPANYOLORSZÁG

A két olimpiai (2021 és 2024) és két világbajnoki (2021, 2023) bronzérem, valamint a 2022-es Európa-bajnoki ezüstérem dacára is ráfért már a vérfrissítés a spanyolokra. A párizsi olimpiai dobogó a meglepetés kategóriájába tartozott, az azt megelőző Eb-csoportkörös kiesés és a tavalyi vb-18. hely megmutatta, nincs könnyű dolga Jordi Riberának a csapatépítésben.

Gonzalo Pérez de Vargas egy éven át tartó sérülése után az ősszel a német THW Kielben tért vissza, de nem sokat lehetett a pályán a félelmetes formában védő Andreas Wolff miatt. A rutinos kapus az Eb előtti felkészülési torna keretébe már nem is került be, szemben a Magdeburgnak a legutóbbi BL-döntőt szinte egymaga megnyerő Sergey Hernándezzel.

Szokás szerint a két Dujshebaev is meghívót kapott, a fontos gólok mestere, Alex az évad első felében kezdett visszatérni „kegyelmi” állapotába, öccse, Daniel átlövőjátéka is egyre hatékonyabb fegyvere a Kielcének. Nagy meglepetésre a 20 éves Cikusa ikrek közül Petar és Djordje sem lesz ott az Eb előtti felkészülési tornán, előbbi hiányával a kreativitás csökken jelentősen.

A stabil szélsőjátékra ezúttal is szüksége lehet a spanyoloknak, a rutinos Aleix Gómez mellett a fiatal Daniel Fernández és Ian Barrufet is biztos kezű játékos. Az ősszel a Szeged egyik vezéregyéniségévé váló jobbátlövőre, Ima­nol Garciandiára is fontos szerep várhat a középdöntős „halálcsoportban”. Várhatóan Dánia, Franciaország, Németország, Portugália és Norvégia társaságában kell a legjobb kettőben végeznie, ami jelenleg nem a papírforma.

SVÉDORSZÁG

A szegedi kézilabdacsapat vezetőedzője, Michael Apelgren nagyon szeretné hazája válogatottját az elődöntőbe vezetni. Erre a kevésbé erős ágon minden esélye megvan, hiszen szupersztárokból álló csapata a csoportkört és a középdöntőt is hazai pályán, Malmőben játssza. Az arrafelé csalódást jelentő vb-14. hely után erre szüksége is van, különben veszélybe kerülhet a (másod)állása.

Szegedi kapusát, Tobias Thulint nem vitte magával a tornára, nem úgy az irányítólegenda Jim Gottfridssont, illetve a Veszprém kapusát, Mikael Appelgrent. Három olyan beállóval, mint amilyen Max Darj, Felix Möller és Oscar Bergendahl, a védekezés várhatóan stabil lesz, az olyan ösztönös zsenik pedig, mint amilyen Felix Claar, Eric Johansson és Albin Lagergren a kreativitást hozzák.

Kíváncsian várjuk két óriási tehetség, a tavaly nyári U21-es vb és az U19-es vb legjobb irányítójának bemutatkozását is. Axel Manssonban és a nála egy évvel fiatalabb, 19 esztendős Nikola Roganovicban is óriási potenciál rejlik, ahogyan magában a svéd válogatottban is.