Golovin: Van három kiváló kapusunk, ráadásul mindhármuk formája is jó
„A múlt heti válogatott összetartáson, a nyílt edzésen valaki megjegyezte, szemre is látszik, hogy leszálkásodtak, a korábbinál jobb fizikai állapotban vannak a játékosaink. Ezt megerősíthetem, mert minden edzőtábor felméréssel, tesztekkel kezdődik, és a mostani eredmények a legjobbak közé tartoznak. Sokat foglalkozunk a dinamikával, igyekszünk azt a lehető legjobban fejleszteni, a Svájc elleni, múlt szerdai, tatabányai mérkőzésen is nagyon jó tempót mentünk.
Más kérdés, hogy Bordás Réka piros lapja után kicsit zavaros lett a védekezésünk, de szünetben megbeszéltük, hogy ki kell lépnünk a magas lövőkre, és a beállót is sikerült megfognunk. De mindkét mérkőzésen, itthon és Svájcban is volt tíz percünk, ami nem működött, és ezt az olimpiai selejtezőn nem engedhetjük meg magunknak. Mert természetes, hogy az olimpiai selejtező gondolata minden nap, minden edzésen bennünk van. Próbálgatjuk az arra tartogatott játékainkat, arról beszélünk, hogyan bonthatjuk meg Japán védekezési falát, megnéztük a svédek Eb-selejtezőjét, és láttuk, hogy Izland minden hibáját megbüntették.
A legtöbbet persze magunkkal foglalkozunk. A svájciak ellen tetszett Kuczora Csenge játéka. Tudom, minden meccsen nem lehet tíz gólt lőni, de ezt a formáját állandósítani kellene. Minden ilyen teljesítmény önbizalmat ad a játékosnak, és ami ebből fokozatosan felépül, azt hívják rutinnak.
Nagyon sok időnk azért nincs, nekünk április közepén, Debrecenben kell csúcsformában lennünk. Legutóbb arról írtam, hogy Kácsor Grétát is ezért hívtam vissza a keretbe, mert a klubjában hétről hétre nagyon jól játszik, és az edzéseken a válogatottban is megközelítette azt a teljesítményt, nagyon komoly átlövései voltak. A mérkőzéseken viszont nem. Illetve védekezésben végrehajtotta, amit kértünk, de támadásban nem. Ő sem érti, miért. Volt olyan szituáció, amikor lőnie kellett volna, de nem lőtt, amikor meg nem kellett volna, akkor lőtt. Ő is érzi, mondja is, hogy még mindig ott egy gát benne, de szerencsére a szándék is, hogy átlépjen rajta. Ez nem az ő problémája, hanem a miénk, közösen kell megoldanunk.
Már csak azért is, mert ahogyan legutóbb is írtam, a balátlövő kulcspozíció, és itt továbbra is vannak gondjaink. Ezért is örültem Kuczora Csenge jó játékának, és ezért voltam nagyon kíváncsi arra, hol tart Háfra Noémi. Már tavaly ősszel meg akartuk nézni, milyen állapotban van, akkor nem engedték el Podgoricából. Most velünk volt, így megállapíthattuk, hogy sajnos még nem érte teljesen utol önmagát, fizikálisan sem, játékban sem. Pedig a jó »Nonira« szükség van. Ennek érdekében mostani klubjával, a Bietigheimmel is egyeztetve összeállítottunk neki egy programot, amitől azt reméljük, hogy a lehető leghamarabb a régi lesz.
Hogy jó hírekkel zárjam a mostani anyagot, örömmel mondom, hogy van három kiváló kapusunk, ráadásul mindhármuk formája is jó. Kellemes gond ez, mert egyszerre csak egyikük védhet, de emellett tűzben kell tartani mindhármukat. Persze össze se lehet hasonlítani, mennyivel jobb ez így, mintha egyetlen használható kapusunk sem lenne.”
