A bajnokok kasztja – Ballai Attila jegyzete

Kosárlabdában harminc ponttal, kézilabdában tíz, futballban három góllal nem művészet nyerni. Az egyik fél egyértelműen jobb a másiknál, sima ügy. De simán nem lehet vb-n, Eb-n, Bajnokok Ligájában végső diadalt aratni, ahhoz túl sok a minimum egyenrangú rivális. Rajtuk csak infarktusos végjátékban, lélekölő-lélekemelő küzdelemben lehet felülkerekedni. Egyetlen, maximum két góllal. Ami mindent és semmit, mennyet és poklot választ el egymástól. A sportban a legbecsesebb, leghasznosabb erény a győzelem tudománya; aki ennek birtokában van, rendre az nyer eggyel, esetleg kettővel. Így magaslik ki a sok kiváló sportoló, csapat sűrűjéből egy külön kaszt: a bajnokoké.

A Mol-Pick Szeged férfi kézilabdázói éveken át ott jártak e kategória határán, de a beteljesülés elmaradt. Látszólag egymástól független, eszelős balszerencsés fordulatok áldozataiként, az utolsó utáni pillanatokban csúsztak ki a kezükből diadalok, két kézzel markolt trófeák. Aztán egyszer csak megszállta őket az ihlet. Májusban úgy nyerték meg a magyar bajnokságot az addig egyeduralkodó Veszprémmel szemben, ahogyan korábban elveszíteni szokták, és a győzelem legértékesebb hozadéka maga a tudat, a tapasztalás, hogy képesek vagyunk rá.

A Mol-Pick szombaton 33–32-re felülmúlta a világ költségvetését és játékoskeretét tekintve is leggazdagabb klubját, a Paris Saint-Germaint is, ezzel az idei BL-sorozat kilencedik fordulójában (két kétgólos mellett) a harmadik egygólos sikerét érte el. Alilovic a kapuban parádézott, a statisztikák tizenhét védését rögzítették, de ennél több, az ellenfélhez visszakerült, így nem jegyzett labdát fogott, Sigurmannsson tizenegy gólt vágott, mind a nyolc hetesét értékesítette, és még számos egyéni teljesítményt méltathatnánk. Ám mindezekkel együtt ugyanúgy ki lehetett volna kapni egy góllal, mint korábban annyiszor, mert a heroikus helytállás nem ritkán csupán a hősi halálhoz elegendő.

A győztesek tudnak még valamit, ami nemhogy számokkal, betűkkel sem írható le, éppen azért, mert e tudás részben irracionális. Kell hozzá hit, tartás, karakter, önértékelés, önfeladás, egyszer az ego, másszor annak feláldozása – minden alkotóelemet képtelenség felsorolni –, és ha mindez megvan, a mínusz egy plusz egybe fordul át.

E képességre szert tenni roppant nehéz, tartósan megőrizni még nehezebb. Akiknek sikerül, azokból válnak sokszoros és korszakos bajnokok. Kíváncsian várjuk a szegedi folytatást.