„Úgy voltam vele, most vagy soha” – a legjobbkor jött Sullandnak a Győr hívó szava
– Milyen volt a nyári szünet?
– Hamar eltelt a szabadság, de élveztem – mondta a 31. születésnapját éppen szerdán, a győri felkészülés kezdetekor ünneplő Linn Jörum Sulland. – A barátaimmal töltöttem, Norvégiában. Előtte még elutaztunk a válogatottal Brazíliába edzőtáborozni, ahol kiváló körülmények között készülhettünk. A világbajnok elleni meccsek is hasznosak voltak.
– Mit szólt a Győr megkereséséhez?
– A pontos időpontra már nem emlékszem, de azt tudom, hogy meglepett, mert azt hittem, már nem igazolnak több játékost. Nagyon boldog voltam, mert éppen nem tudtam, hol fogok játszani a következő szezonban.
– Az egyértelmű volt, hogy a Larvikkal nem hosszabbít?
– Természetesen hiányozni fognak a csapattársak és egyáltalán Norvégia, de az elmúlt szezonról nem őrzök olyan jó emléket. Sérült is voltam, de utána nem kaptam annyi lehetőséget, mint szerettem volna. Ebből a szempontból nem esett nehezemre a váltás, fel voltam készülve valami újra. Más norvég csapatok is hívtak, de az otthoni mezőnyből kiemelkedik a Larvik, így csak olyan csapatban gondolkodtam, amely a legjobbak közé tartozik Európában, és a Győr ilyen.
– Kivel beszélt a döntés előtt?
– Természetesen a Győr norvég légiósaival és Ambros Martínnal is egyeztettem. Heidi Lökét jól kifaggattam, és azt mondta, ne aggódjak, jól fogom magam érezni. Így is van, mindenki nagyon kedves, szóval a beilleszkedéssel nem lesz gond. Más stílusú kézilabdát játszik az ETO, mint a norvégok, de szerintem nem lesz gondom vele. Gyorsan tanulok.
– Az ETO lesz az első külföldi csapata.
– Én sem leszek már fiatalabb, úgy voltam vele, most vagy soha. Korábban játszottam otthon a Korsvoll és a Stabaek csapataiban, majd kétezer-kilencben szerződtem a Larvikhoz. A hat szezonból egyértelműen a Bajnokok Ligája-győzelem volt a legszebb emlékem. Az évek során rengeteg kiváló játékossal szerepelhettem együtt, sokat tanultam, igazából tényleg csak az előző idény volt csalódás. Talán ez volt az utolsó lehetőség, hogy kipróbáljam magam külföldön. Már több éve érlelődött bennem a gondolat, de most jött a legjobb lehetőség. Könnyebbséget jelent, hogy a barátom is velem fog élni Győrben.
– Milyenek az eddigi benyomásai?
– Hétfőn érkeztem, szerdán egy csapatmegbeszéléssel kezdtünk, majd csütörtökön volt az első edzés, így még csak ismerkedem a csapattal, de szerintem megvan bennünk a kellő potenciál, hogy a legjobbak legyünk. Az álmaim között a BL megnyerése szerepel. Már nézegettem a magyar csapatok kereteit is, és azt láttam, hogy rengeteg kiváló játékos és edző szerepel a mezőnyben, de természetesen élőben is látnom kell az ellenfeleket játszani, hogy pontosabb képet kaphassak.
– Hogyan jellemezné saját magát?
– A távoli lövések az erősségeim, de a beálló megjátszása is jól megy. Heidivel egyébként nagyon jól megértjük egymást a pályán, remélem, ebből a Győr is profitálhat. A gyorsaságomat tudnám még kiemelni, valamint hogy a kemény munkában hiszek. Azt hiszem, vidám a természetem és könnyen barátkozom.
– Furcsa lesz, hogy szeptemberben BL-selejtezőt kell játszania a Győrnek. A fő riválisnak tűnő Glassverketet nem kell bemutatni Önnek.
– Nagyon jól ismerem őket. Számtalanszor szerepeltem ellenük a norvég bajnokságban, ráadásul az egyik legjobb barátnőm is ott játszik. Az idei döntőben az első meccsen majdnem legyőzték a Larvikot. Erős csapat, több fiatal játékossal, Veronica Kristiansen távozásával azonban a legjobbjukat vesztették el. Több éve együtt játszanak, de szerintem a Győrnek még idegenben is le kell tudnia győzni őket.
