„Fájó szívvel, telve csodálatos élményekkel, emlékezve sok nagyszerű sikerre, mégis meg kellett hoznom a döntést, hogy itt az ideje a profi kézilabda befejezésének – mondta a Nemzeti Sportnak a Cegléden született, 42 éves Pásztor István, az olimpiai 4. helyezett (2004), vb-4. (1997), KEK-győztes (2008), BL-döntős (2002), KEK-döntős (1997) balszélső. – A kézilabdát a jövőben csak szabadidős tevékenységként folytatom, különben civil foglalkozást választok és minél több időt szeretnék a családommal tölteni. Az Elektromosban, a veszprémi és a füredi klubban, valamint a válogatottban is fantasztikus, soha el nem feledhető éveket töltöttem, és ezért a Jóisten mellett hálás vagyok volt játékostársaimnak és a szakvezetőknek, valamint a családomnak, amely pályámhoz nyugodt, kiegyensúlyozott háttérről gondoskodott.”
A klasszis balszélsőt – Szathmári János kapussal együtt – a Nemzetközi Kézlabda-szövetség (IHF) 2005-ben meghívta a világválogatottba, amely a bosnyák-horvát Sead Hasanefendic és Kovács Péter irányításával Oroszország ellen játszott. Pásztor István 1993-ig az Elektromosban, 2008-ig a Veszprémben, attól kezdve pedig a Balatonfüredben játszott.
Legjelentősebb hazai eredményei: 12-szeres magyar bajnok (1994, 1995, 1997, 1998, 1999, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2008) és 11-szeres Magyar Kupa-győztes (1994, 1995, 1996, 1998, 1999, 2000, 2002, 2003, 2004, 2005, 2007). Háromszor (1996, 1999, 2001) választották az Év játékosának.
Sótonyi László: „A négyes döntőbe jutást nem adják ingyen”
