„Két boldog edző és boldog csapat találkozott egymással, kollégámmal 20 éve ismerjük egymást, a Bundesligában is többször találkoztunk. Komoly szimpátia alakult ki a két együttes között, ezért úgy búcsúztunk a pályán, hogy 'Viszlát Londonban!' Jó meccset játszottunk, mindkét együttesnek volt esélye a győzelemre, a svédek a végjátékot sikeresebben vívták meg" - nyilatkozta Mocsai Lajos a találkozót követően.
"Mi ezzel a meccsel már elkezdtük az olimpiára való felkészülést, és azt próbálgattuk, kikre lehet majd számítani. Tesztelhettük, hogy egy a világ élvonalába tartozó együttes ellen hogyan kell játszani, milyen módon lehet helyzetbe kerülni. Örültem, hogy Mikler Roland és Vadkerti Attila is szépen dolgozott, csakúgy mint Harsányi Gergely. Katzirz Dávid vádlihúzódást szenvedett az első félidőben, ezért nem játszott a későbbiekben. Meg kell fontolni, hogy ha egy csapat biztonsági okokból három kapussal utazik az olimpiára, 11 mezőnyjátékossal végig lehet-e játszani a tornát ilyen tempóban" -tekintett már előre a szövetségi kapitány.
Svéd kollégája, Ola Lindgren is egyetértett abban, hogy a hajrában tudtak plusz energiákat mozgósítani:
"Igazságos, barátságos meccset játszottuk, az utolsó tíz percben találtunk plusz energiát és sebességet, amivel meg tudtuk nyerni a meccset. Érződött, hogy nem volt akkora agresszivitás a játékosokban, de ez érthető, hiszen mindkét csapat boldog volt a kvalifikáció miatt" - mondta Lindgren.
