Fazekas: A világbajnoki szereplés létkérdés

– Arról híres, hogy talán túlságosan is lelkiismeretesen készül az ellenfelek taktikájából, egy-egy játékos lövőrepertoárjából. Mit kell tudni a szlovénok legjobbjairól?
– Mindegy, hogy klubcsapatom vagy a válogatott kapujába állok, az ellenfelek játékából valóban igyekszem a lehető legjobban felkészülni. Különben nem tudnék jól aludni. A szlovénokról csak jót tudok mondani. Az idegenlégiósaik a vezérek, kiemelkedik közülük a Montpellier és a Szeged két villámgyors szélsője, Vid Kavticnik és Luka Zvizej. Az első számú átlövőik, vagyis Ales Pajovic és Renato Vugrinec, valamint az irányító Uros Zorman a szlovén bajnok Celjében jól összeszokott. A szintén irányító David Spiler, a Koper játékosa ördöngösen cselez, és akkor még nem említettem az erős, erőszakos beállóst, a velenjei Miha Zvizejt.

– Milyen taktikával verhető meg Szlovénia?
– Fegyelmezettel. Csodát nem ígérhetünk, de a keretbe visszatérő Pérez Carlos és több további kitűnő játékosunk vezérletével mindent elkövetünk a sikerért, a továbbjutásért, amely majd a jövő vasárnap Veszprémben dől el. Ismerjük ellenfelünk játékstílusát, legfőbb erényeit és kisebb-nagyobb hibáit, hiányosságait. A mi hatos védőfalunk magas és erős, ellene nehézkesebben tudnak helyzetbe kerülni. A legfőbb cél a lerohanások megakadályozása. Ehhez az első lépés a támadásaink pontos befejezése, hogy az ellenfél ne tudjon meglódulni az ellőtt vagy könnyelműen eladott labdáinkkal.

– Az utolsó veszprémi tréninget miért a régi kis teremben tartották?
– Az ötezres aréna tágas légtere nem hasonlít a Ljubljanában ránk váró ezerötszázas tereméhez, ezért a Veszprém egykori kisebb létesítményében modelleztük a szlovéniai körülményeket.

– Mostanában a szlovénok elleni meccsel kel, ezzel fekszik. Nincs túlfeszített lelkiállapotban?
– Megpróbálok, de nem könynyű kikapcsolódni, lazítani, mert túl nagy a tét. A világbajnoki szereplés szinte létkérdés valamennyiünknek, de főleg a magyar kézilabdának. A jövő januári svédországi tornán ugyanis megszerezhető a részvételi jog az olimpiai selejtezőre. Ennél fontosabb most nincs.

– Nem ugyanez motiválja Szlovéniát is?
– Dehogynem! Ráadásul az ő csapatuk régebben együtt van, az utóbbi évben többet gyakorolt, mint mi, mi több, sok olyan játékost vonultat fel, aki bravúrjaival egymaga is képes eldönteni egy-egy meccset.

– Nálunk is akadnak hasonlók?
– Mind az átlövőink, mind a szélsőink képesek nemzetközi szintű teljesítményre. Erre készültek a nem túl hosszú edzőtáborozás alatt, amely a jövő héten Veszprémben folytatódik, ahol egy hét múlva beérhet a munka gyümölcse.