Lino Cervar a szurkolókra számít, míg Claude Onesta a gyógyulókra

Mint ismeretes, Horvátország már a Szlovákia elleni győztes meccs után bebiztosította elődöntős szereplését a vb-n, ennek ellenére egy tulajdonképpen tét nélküli találkozón, a középdöntő utolsó körében legyőzte az addig szintén hibátlan mérlegű Franciaországot is.

Lino Cervar érthető módon nagyon elégedett volt a csapat teljesítményével, hiszen ez a pénteki már a nyolcadik elődöntős szereplésük lesz az elmúlt évek nagy tornáit figyelembe véve.

„Ez az ’aranygeneráció’ már sok nagy sikert elért együtt, az utána jövőknek nehéz lesz valami hasonlót alkotniuk. Az első meccsen magával ragadott minket az az atmoszféra, amely később is jellemezte a meccseinket. Dél-Korea ellen még sok hibával játszottunk, aztán viszont két könnyebb meccs következett, s ezeken felvehettük a torna ritmusát.

„A következő négy kemény mérkőzés pedig az eredmény szempontjából volt fontos, különösen a Szlovákia elleni, amikor kiharcoltuk az elődöntőbe jutást. El is fáradtunk a végére, de a vébé olyan sorozat, amelyről később csak az eredményekre fognak emlékezni, a mérkőzések képét pedig elfelejtik” – összegzett Cervar.

A szövetségi kapitány elmondta, hogy az igazi erejük a csapategységben rejlik (láthattuk, hogy Ivano Balic nélkül is megverték a franciákat – a szerk.), a legjobb értékmérőt pedig a szurkolók jelentik, akik Splitben és Zágrábban is megtöltötték az arénákat. Apropó Balic: az irányítóval kapcsolatban Cervar a reményét fejezte ki, hogy rendben lesz az elődöntőre. Ha mégsem így lenne, akkor sem esik kétségbe, hiszen több klasszisjátékosuk van Balicon kívül is.

Az elődöntővel kapcsolatban Cervar kifejtette még, hogy nem számít, ki az ellenfél; ha a továbbiakban is ilyen szenvedéllyel fognak harcolni a győzelemért és megvalósítják, amit előre elterveztek, akkor meglesz a remélt (arany)érem.

Az elhangzottakhoz annyit tett még hozzá Petar Metlicic, hogy amíg nyernek, nem bánja, ha ő a legrosszabb játékos a csapatban. Ugyanakkor megemlítette: itt az ideje, hogy visszavágjanak a franciáknak (akiket egyébként fizikailag a legerősebb együttesnek tart a vb-n) a pekingi két vereségért. Nos, az első visszavágás már megtörtént, míg a másodikra a döntőben kerülhetne sor…

Persze csak akkor, ha a franciák túljutnak a dánokon, ami első ránézésre nem lehetetlen küldetés, és valljuk meg, másodikra sem, főleg az olimpiai címvédőnek. Igaz, a galloknál többen is apró sérüléssel küzdenek, mint például Joël Abati, akit végül mégis neveznek az esti meccsre.

Claude Onestának azt is el kell döntenie, hogy a két másik, nem teljesen egészséges klasszis közül Dinart vagy Fernandez maradjon ki az északiak elleni elődöntőben – végül előbbi hagyja ki a meccset.

A dánok egyébként már helyrebillentették a világ rendjét, hiszen azok után, hogy az utóbbi években rendre a legjobb négy között zártak a rangos világversenyeken, a tavalyi olimpián csak a hetedik helyet sikerült megszerezniük. Most már a négy között vannak, innen pedig bármi elképzelhető – és annak a fordítottja is.