A számok nem hazudnak: nem volt igazi klasszis teljesítmény nálunk

A kapusok átlagosan 30 százalékos hatékonysággal védtek, s ez nem üti meg a nemzetközi szintet. A legjobb átlaga Pastrovics Melindának (36%) volt, ám ő csak 30 percet játszott, s mindössze 28 lövés ment a kapujára. Herr Orsolya (34%) 1 óra 15 percet védett, 35-ször célozták meg a kapuját. Pálinger Katalin (28%) viszont 4 óra 15 percet játszott, és 165 lövés ment a kapujára.

A belső mezőnyjátékosok közül legfeljebb Görbicz Anita (79 lövés/39 gól/49%) emelhető ki, aki 29 büntetőből 22-t értékesített. Ennél nyilván többre is képes a klasszis irányító, akire azonban klubjában és a válogatottban egyaránt hatalmas teher nehezedik, s nemcsak gólokat kell lőnie, hanem esze, motorja is mindenkori csapatának.

Az átlövőkkel Imre Vilmos sem volt elégedett, hiszen közülük még a legjobbnak, Tomori Zsuzsannának (43/13/30) is szerény a mutatója. A beállósoknál kevés panasz lehetett Szamoránsky Piroskára (21/14/67).

A szélsőktől több gólt vártunk. Igaz, Vérten Orsolya (14/10/71) csak négy meccsen játszott, az őt helyettesítő Vincze Melindának (18/11/61) pedig több remek időszaka is akadt. A jobb szélen Kovacsicz Mónika (15/9/60) és Bódi Bernadett (9/3/33) bőven kapott játéklehetőséget, de ehhez képest kevés gólt lőttek.

A csapatból hárman (Pálinger, Görbicz, Hornyák Ágnes) voltak, akik több mint négy órányit voltak pályán. Eközben Sopronyi Anettnek csak 26 perc jutott, mégis szerzett öt gólt 13 lövésből.