A Veszprém őrzi honi elsőségét

Sok csapat nagy reményekkel vágott neki a legutóbbi bajnokságnak, amelyről persze lehetett tudni, hogy az érmes helyekért alighanem ugyanaz a három-négy együttes küzd majd, mint egy idénnyel korábban. Az erőviszonyok az élvonalban bizonyos fokig módosultak ugyan, ám a nagy áttöréssel - a Veszprém letaszításával a trónról - adós maradt a Szeged és a Dunaújváros. Mert az nem tagadható, évek óta csak ennek a két gárdának van esélye, hogy az "örök" aranyérmest megfossza hazai elsőségétől. Az esély viszont önmagában kevés, ennél több kellene a kiugró sikerhez (legutóbb 2000-ben a Dunaferr, azt megelőzően pedig 1996-ban a Szeged, 1991-ben pedig az Elektromos szakította meg a veszprémiek kivételes sorozatát).

A veszprémi sikersorozat főbb zálogai közül ki kell emelnünk a horvát Zdravko Zovko edző remek szakmai munkáját, a csapat biztos anyagi hátterét, a játékosok és a klub példás menedzselését, a helyi közönség támogatását. Ezeket okosan fogja össze az egyesület vezérkara, amely a sportszakma mellett a gazdasági, jogi kérdéseknek is alapos ismerője. A Veszprémet ebben az évadban főleg a válogatott Pérez térdsérülése hátráltatta, valamint a Sulic-kérdés rendezésére is sok erőt fordított (a horvát válogatott káprázatos képességű beállósa tavaly tavaszi autóbalesete miatt nem tudott bekapcsolódni a csapat munkájába, s az idén tavasszal úgy vált meg Veszprémtől, hogy egy percet sem játszott a Fotexben).

Emellett Eklemovics sérülése is visszavethette volna a gárdát, amely azonban százszázalékos teljesítményel nyerte meg az alapszakaszt, majd a a rájátszásban is csupán egy vereséggel (Szeged) végzett. Kulcsjátékosa volt a csapatnak Pérez mellett a macedón Lazarov, a horvát Sola, valamint védekezésben Csoknyai, és a kapott lehetőségekkel kitűnően élő Gál. Pásztor klasszisa továbbra is vitathatatlan, ugyanakkor Iváncsik Gergő is gyakran jutott fontos szerephez, akárcsak a jobbszélen Gulyás (neki a világ talán legjobb szélsőjét, a Ciudad Realba távozó Dzombát kellett helyettesítenie). A szakvezetőknek Budayra sem lehetett panaszuk, míg a sérülékeny Díazra kevesebbet bízott Zovko mester.

Pompás győzelmek sorával jutott a szintén BL-induló Pick-Szeged odáig, hogy a bajnokság végén egy győzelemre állt az aranyérem megszerzésétől. Igaz, ezt a mérkőzést - gyakorlatilag a bajnoki finálét - Veszprémben kellett megvívnia, s ez nem sok jóval kecsegtetett. Az viszont elévülhetetlen érdeme Kovács Péter edző gárdájának, hogy a magyar mezőnyben egyedüliként sikerült megvernie a Veszprémet (az MK-döntőben is a Pick volt a Fotex vetélytársa). Az NB I alapszakaszában viszont a Szeged két vereséggel és egy döntetlennel zárt, vagyis ötpontos hátránnyal került a Veszprém mögé. A szerb és magyar válogatottak garmadával felálló együttes összerázásában fontos szerepe volt a sikeres BL-menetelésnek, amelyben szintén érvényesült a legfényesebb csillagok - Puljezevics, Szente, Bajusz, Andjelkovics, Djurkovics, Laluska, Ilyés, Kotormán - hatalmas tudása és nemzetközi rutinja, amely csapategységgel párosult. Megsínylette viszont a Pick, hogy a láb-, majd gerincsérülése miatt megműtött Mezei nem szerepelhetett. Ráadásul a csapat esze és motorja, Andjelkovics is kéz-, majd vállsérülést szenvedett, ezért az évad hajrájában, majd a végén sem léphetett pályára.

A szegediek okkal büszkék a szakosztály kiemelkedő szakmai munkájára, s arra is, hogy újabb jelentős támogatók álltak a csapat mögé. Az évad végén bejelentett változások (a Pick új sztárokkal erősített) után nem lesz meglepő, ha a következő idényben, az átformált rendszerű rájátszásban még izgalmasabb aranycsata részese lesz az egyik leghíresebb honi gárda.
Kérdés, hogy a fiatalokra építő Dunaferr az ősztől meg tudja-e őrizni pozícióit a honi élmezőnyben, amelynek évek óta meghatározó csapata. A legjobb gárdák elleni csatákban főszerepe volt az újvárosi együttesben Krivokapicsnak, Császárnak, Stochlnak, Miklernek, Rosta Miklósnak, Grebenárnak, Zubainak és Gúnyának. Már a szerb felnőttkeretben is bizonyított Vujin. A védelem oszlopa, Kemény a bajnoki hajrában megsérült, és Sándor is kivált az együttesből. Imre Vilmos edző mégis büszke lehet tanítványaira, akik közül nem véletlenül válogat szívesen Skaliczki László szövetségi kapitány. Krivokapics Szegedre igazolása miatt a csapat szerkezetében némi változás várható.

A Tatabánya négybe kerülésére a PLER-Airport és a Győr volt a legveszélyesebb. Füzesi Ferenc mester csapata az alapszakaszban ugyanúgy 12 győzelmet szerzett, mint a PLER, ám kettővel több döntetlenjével megelőzte a lőrinci együttest. A rájátszásban aztán csak a Dunaferr ellen szerzett egy pontocska került az európai kupaporondra is kilépő Tatabánya neve mellé.

A középmezőnyben végzett az újonc, de patinás múltú Debrecen, amely ezzel kellemes meglepetést szerzett híveinek. Az utánpótlás-neveléssel is sokat törődő Lőrinc-Tromos nagyon szeretett volna bekerülni a rájátszás felsőházába, és ennek elmaradásáért a következő idényben a KEK-ben vigasztalódhat (az MK-elődöntős Csömör nem vállalta az indulást, a Dunaferr pedig az EHF-kupát választotta).

A nagy vesztesek egyike a Nyíregyháza, amely a sportág élő legendája, a horvát Zlatko Saracevic vezetésével szerette volna megtartani az előző évadban szerzett ötödik helyét az NB I-ben. A pénzügyi nehézségek azonban ezt megakadályozták. Szintén a pénzhiány volt a legfőbb gond Százhalombattán és Szigetváron. Az újonc Hargita viszont megkapaszkodott, és a következő évadban is a legjobbakkal veheti fel a versenyt.
A férfi NB I-ben szeptember 11-én, míg a nőknél szeptember 4-én kezdődik az új évad.(A Szigetvár és a Százhalombatta kiesett az NB I-ből. Zárójelben az alapszakaszban szerzett bónuszpontok)Azonos pontszám esetén az egymás elleni eredmény döntött. ---- A bajnokság 168 mérkőzésén 9546 gól esett, és 221 játékos szerepelt, s közülük 47-en valamennyi mérkőzésen. A Szigetvárban játszottak a legkevesebben (16), a Nyíregyházában a legtöbben (23).

A legtöbb gól és a legnagyobb különbségű hazai győzelem a 12. fordulóban a Veszprém-Hargita (50-27) mérkőzésen született. A legkevesebb gólt a 18. fordulóban a Győr-Debrecen (17-15) találkozón láttuk.

A legnagyobb különbségű hazai vereséget a 20. fordulóban a Tatabánya a Veszprémtől szenvedte (24-45). A legtöbb kiállítás (50 perc) a 3. fordulóban a Hargita-Debrecen (jv.: Horváth, Németh) találkozón volt. A legkevesebb kiállítást (két perc) a rájátszás 1. fordulójában a Debrecen-PLER-A. (jv.: Baranyi, Szloska) meccsen láttuk.

A legtöbb hétméterest (18) a 9. fordulóban a Debrecen-Nyíregyháza (jv.: Nagy, Túróczy) mérkőzésen lőtték. Ennek ellenpéldája a 15. fordulóban a Veszprém-Szigetvár (jv.: Herczeg, Sápi) és a 21. fordulóban a Csömör-Győr (jv.: Nagy, Túróczy) mérkőzés volt, amelyeken három-három büntetőt ítéltek.

Egy mérkőzésen a legtöbb gólt (19) Jose Savon (Hargita) lőtte a 16. fordulóban a Százhalombatta-Hargita mérkőzésen. ---- Az új évadra valamennyi gárda megpróbált erősíteni, de még akad néhány, amelynek a kerete nem teljes. A csapatok többsége július második felében kezdi meg a gyakorlást. Érdekesség, hogy a Hargitából senki sem távozik, és nem szerződtet újoncot a klub.

Veszprém
Érkezett: Tatai Péter (Győr), Tombor Csaba (Nyíregyháza), Bjarte Myrhol (Sandefjord, norvég), Ivan Lapcsevics (Gummersbach, német)
Távozott: Csoknyai István (befejezte), Díaz Ivo (León, spanyol), Kertész Balázs (Százhalombatta?), Perger Zsolt (Spanyolország?)

Szeged
Érkezett: Lendvay Péter (PLER), Bakos Dávid (PLER), Nenad Perunicsics (Wallau-Massenheim, német), Milorad Krivokapics (Dunaferr), Herbert Gábor (Győr)
Távozott: Kotormán Attila (PLER), Szabó Péter (PLER), Bajusz Sándor (PLER), Laluska Balázs, (León, spanyol), Halász Máté (Tatabánya)

Dunaferr
Érkezett: Törő Szabolcs (Tatabánya), Peter Kukucka (Tatran Presov, szlovák), Nagy Kornél (Békés)
Távozott: Milorad Krivokapics (Szeged), Marijan Kleis (Nyíregyháza), Rácz Róbert (Csömör)

Tatabánya
Érkezett: Mohácsi Árpád (Athinaikosz Athén, görög), Halász Máté (Szeged), Darko Pavlovics (La Coruna, spanyol), Bakos György (PLER), Losoncz László (K. Delfin)
Távozott: Szathmári János (Vigo, spanyol), Katzirz Dávid (Rubiera, olasz), Törő Szabolcs (Dunaferr)

PLER-Airport
Érkezett: Kotormán Attila (Szeged), Szabó Péter (Szeged), Bajusz Sándor (Szeged)
Távozott: Bakos György (Tatabánya), Frey János (Tulln, osztrák), Kovács Péter (Csömör), Kárpáti Krisztián (Csömör),
Győr
Érkezett: Tomori Győző (Csömör), Kovács János (Szigetvár)
Távozott: Herbert Gábor (Szeged), Tatai Péter (Veszprém)

Debrecen
Érkezett: Dömös Tibor (Komló), Boris Zarkovic (Setubal, portugál), Hodik Sándor (Vojvodina, szerb), Ambrus József (Szigetvár)
Távozott: Vass György (Hajdúböszörmény), Oláh Barnabás (Hajdúböszörmény?), Veres István (Hajdúböszörmény?)

Csömör
Érkezett: Kovács Péter (PLER), Kárpáti Krisztián (PLER), Rácz Róbert (Dunaferr)
Távozott: Tomori Győző (Győr), Himer Zoltán (?), Jakab László (?), Varga Péter (?)

Nyíregyháza
Érkezett: Martin Kleis (Dunaferr), Patrik Jurko (szlovák), Harko Krisztián (Ózd)
Távozott: Farkas Roland (?), Fekete László (Spanyolország?)

Hargita
Érkezett: -
Távozott: -

Békés
Érkezett: Szabó Levente (Százhalombatta), Tálas Huba (Székelyudvarhely)
Távozott: Nagy Kornél (Dunaferr), Szikora Gábor (Orosháza?), Pásztor István (Orosháza?), Varga Antal (Orosháza?)

Komló
Érkezett: Horváth Szilárd (Szigetvár), Horváth Roland (Szigetvár), Pókos Zoltán (Szigetvár)
Távozott: Dömös Tibor (Debrecen)