A Dunaferr megőrizte trónját

Túl nagy meglepetés nélkül, a Dunaferr SE megérdemelt diadalával fejeződtek be a csatározások, amelyeknek az alapszakaszában – a magyar kézilabda történetében először – külföldi együttes (a világhírű osztrák Hypo) is bekapcsolódott.
Az olimpiai és vb-ezüstérmes válogatottnak legtöbb játékost adó Dunaferr, Győri Graboplast és FTC mellett a Vác teljesítménye érdemelt külön kiemelést. Nem volt véletlen, hogy a többi csapatnak csak elvétve – vagy még úgy sem – akadt esélye az említettekkel szemben. A Dunaferrben Kiss Szilárd "mágus" folytatta nemzetközi szintű, méltán elismert szakmai munkáját, amelynek köszönhetően az újvárosi együttes (Pálinger és Radulovics vezérletével) az NB I-ben sziporkázott, valamint a BL-ben sem torpant meg az elődöntőig. Az EHF-kupa-fináléba menetelő győriek Róth Kálmán szakmai irányításával akár kellemesebb meglepetést is szerezhettek volna híveiknek, ha nem tékozolnak el néhány begyűjthetőnek vélt bajnoki pontot. Az átalakuló FTC-ben ismét új csapat építéséhez látott Németh András mester, aki összességében elégedett lehetett feltörekvő, sokra hivatott tanítványai játékával. Vura József edző váci együttese a rájátszásban nem villogott, de dicséretet érdemelt bravúros KEK-negyeddöntőbe jutásáért (ha sikerülne erősítenie, megőrizhetné helyét az elitben).

A közönségcsábító Hypo szereplésének – a bajnoki alapszakasz végeredményének kialakulása szempontjából – akadtak hátrányos következményei, de volt számos előnye is. A következő évad versenykiírásának véleményezésekor a csapatok zöme jobbnak tartotta, ha az NB I magyar marad. Ugyanakkor felvetődött, hogy a későbbiekben nemzetközi bajnokságot írjanak ki, például a közép-európai régióban szereplő élcsapatoknak (meggondolandó elképzelés).
A hosszabb ideje klasszisok sorát felvonultató Cornexi-Alcoában az utóbbi években a keret csapattá érlelése volt az egyik legfontosabb feladat, és az edzőváltások után ez végül Szabó Edina dolga lett (s lesz a következő idényben). A szebb napokat látott, ugyanakkor az évad során jól összerázódó Vasas és DVSC presztízscsatát vívott az előkelőbb helyezésért. A Hódmezővásárhely az előző évadhoz képest hátrébb csúszott, de otthonában kellemetlen ellenfele volt a legjobbaknak is. Az Esztergomot anyagi gondjai visszavetették (egy éve 5. lett), de Laurencz László mester vezetésével megmenekült a kieséstől, akárcsak a küzdelmek hajrájában már Csík János irányította, patinás Szpari. A Békéscsaba szerény erejét mutatta, hogy a rájátszásban csak egy pontot tudott szerezni. A következő évadban az NB I újonca lesz a visszatérő PEAC és Kiskunhalas (edzője, Zsiga Gyula a Dunaferr SE-vel női BL-t nyert).
Az évad nagy visszatérője Radulovics Bojana volt, aki a szülés után mind a vb-ezüstérmet szerző válogatottban, mind a bajnoki címét megvédő Dunaferrben káprázatosan kézilabdázott, s megérdemelt fölénnyel nyerte meg az IHF (Nemzetközi Kézilabda-szövetség) voksolását, amelyen – immár másodszor! – a világ legjobbjának választották. A sok fiatal tehetség közül Laluska Eszter, Orbán Annamária és Szűcs Gabriella fejlődésére alighanem külön is érdemes lesz figyelnünk a 2004–05-ös évad szeptemberben kezdődő küzdelmeiben. ---- A bajnokságban 259 játékos szerepelt, közülük 45 csapata valamennyi mérkőzésén. Az FTC-ben szerepelt a legkevesebb (17) játékos, míg a DVSC-ben a legtöbb (25).

A szurkolók a legtöbb gólt a 21. fordulóban a Vác–Esztergom (41–28) összecsapáson látták, a legkevesebbet pedig a rájátszás 2. fordulójában a Békéscsaba–K. Spartacus (16–16) találkozón.

A legnagyobb különbségű hazai győzelem a 11. fordulóban az FTC–Békéscsaba (43–23) összecsapáson született, a legnagyobb hazai vereség az 1. fordulóban a Vasas–FTC (17–38) mérkőzésen.

A legtöbb kiállítás (36 perc) a 22. fordulóban a Dunaferr–Vác (jv.: Horváth, Marton) találkozón volt, a legkevesebb (4 perc) a Spartacus–Vác, a Spartacus– FTC, a Dunaferr–Békéscsaba és a Győr–Békéscsaba) meccsen.

A legtöbb hétméterest (20) az 1. fordulóban a Dunaferr–Cornexi (jv.: Horváth, Marton) mérkőzésen lőtték, a legkevesebbet (3) a 15. fordulóban a Vasas–DVSC (jv.: Kisfalvi, Péli) találkozón.

Egy mérkőzésen a legtöbb gólt (17) Mátyás Auguszta (Vác) lőtte a 21. fordulóban az Esztergomnak. ---- A hét legjobbja
3x Farkas A. (Vasas), Radulovics (Dunaferr), Sirina (Győr)
2x Ferling (Dunaferr), Görbicz (Győr), Mátyás (Vác)
1x Kurucz (Esztergom), Orbán (DVSC), Pálinger (Dunaferr), Szjukalo (Vác), Szűcs G. (DVSC), Tóth T. (FTC), Uhraková (FTC), Vérten (Győr),

A hét csapata
A-csapat: Farkas A. (Vasas, 5) – Mraviková (FTC, 6), Radulovics (Dunaferr, 10), Ferling (Dunaferr, 8), Kulcsár A. (Dunaferr, 8), Mátyás (Vác, 7), Vérten (Győr, 6)
B-csapat: Sirina (Győr, 4) – Berta (Vác, 3), Laluska (K.-Spartacus, 4), Görbicz (Győr, 8), Uhraková (FTC, 8), Szűcs G. (DVSC, 4), Nagy I. (Dunaferr, 4)
(Zárójelben: egyesület, hányszor került be a hét csapatába.) ----