Hideg zuhany a jég hátán

Mocsai Lajos szövetségi kapitány a nap főmérkőzése előtt elmondta: "Tóth Tímeának jut ma több feladat, ugyanis döntési helyzetben vagyok, hogy ő vagy Kindl kapjon-e bizalmat a vébén. Emellett Lovászt is pihentetem, hiszen ő az utóbbi kilenc mérkőzésünkön végig pályán volt. Továbbra is nyitott kérdés, hogy a világbajnoki keretben a széleket vagy a belső pozíciókat erősítsük-e a felkészülés további szakaszában, de a franciák elleni újabb találkozó talán választ ad egy-két kérdésre. Mivel Radulovics csütörtökön a csehek ellen kisebb bokasérülést szenvedett, ezúttal több lehetőséget kaphat Mehlmann.”
A szerény létszámú közönség forró tapssal köszöntötte Farkas Andreát és Kántor Anikót, a válogatott egykori sztárjait, akiket a szövetség ünnepélyesen elbúcsúztatott.
A jéghideg csarnokban a franciák bemelegítése sikerülhetett jobban, hiszen a magyarok dermedten, sok hibával, inkább erőlködve, mint szellemesen kézilabdázva kezdtek (1–7). Mocsai Lajos időt kért, a műsorközlő pedig szurkolásra buzdította a megdöbbent és diszkrét közönséget. A zártan és erőszakosan védekező vendégeknél, akik közül hiányzott Myaro, főleg Szabó Melinda remekelt. Ki tudja, mekkora előnyt szerzett volna Franciaország, ha Pálinger nem véd bravúrosan (3–10). Ferling unta meg először, hogy csapata a félidő közepéig átlagban ötpercenként lőtt gólt. Társai azonban továbbra is naggyá tették Nicolas kapust, aki szinte kottából hárította Mehlmann és társai lövéseit (5–12).
Nem sikerültek a cserék, és csak Pálinger bravúrjainak köszönhették sokat hibázó legjobbjaink, hogy az Eb-bronzérmes előnye nem nőtt a szünetig.


Az első játékrész után Róth Kálmán, a győriek mestere megjegyezte, hogy a magyarok megijedtek a francia kapustól, aki szokatlan stílusban véd. "A nyitott védekezésünk lassan kezd összeállni – mondta a győri mester. – Óriási a sérülés kockázata ebben a jéghideg csarnokban. Örülök, hogy nem lettem jégkorongedző.”
Mindkét csapat új kapussal kezdte a második félidőt, és a hálóőrök teljesítményére továbbra sem lehetett panaszuk az edzőknek. A franciák között Szabó parádézott, de Wendling is betalált emberhátrányban (13–21). Aztán Cano góljaival nőtt a különbség, és Ludwig találata után a levegő is megfagyott a teremben. Szabó találatával pedig már 14–25 lett az állás. A teljesen indiszponált, valódi tudásának töredékét sem nyújtó, kísérleti összeállításban szereplő magyar válogatott talán még idejében szenvedett kijózanító vereséget.

Mestermérleg

Mocsai Lajos: – Olyan felállásban küzdöttünk, amely rendkívül szokatlan volt, hiszen Ferling irányított, és többnyire a fiatalok kaptak bizonyítási lehetőséget. A franciák két napja nem edzettek, ezért frissek, gyorsak voltak. Nehezen lehetett feltörni a védelmüket. A mi játékunknak sem tempója, sem dinamikája nem volt. A változtatások után sem lőttük be ziccereinket, mélyponton volt csapatunk.
Olivier Krumbholz: – Fantasztikusan játszottunk, ez volt a legjobb mérkőzésünk, amióta én vagyok a csapat edzője. Mind védekezésben, mind támadásban legjobbjaink voltak a pályán. Nekünk káprázatosan ment a játék, a magyaroknak viszont semennyire sem. Jó úton járunk, hogy kiemelkedő eredményt érjünk el a vébén.

Visszapillantó

A magyarok szombaton Spanyolországgal mérkőznek. A két válogatott eddig tíz alkalommal játszott egymás ellen, s a mérlegük: öt magyar és két spanyol siker, valamint három döntetlen. Az első mérkőzésen 1987. december 9-én a bulgáriai B-vb-n a mieink 30–17-re győztek. A legutóbbi találkozóra 2002. november 22-én Párizsban került sor, ahol 27–26-os vereséget szenvedtek Mocsai mester lányai. Ekkor a mieink az alábbi összeállításban szerepeltek: Pálinger (Sugár) – Balogh B. 6, Németh H. 2, Siti E. 4, Kulcsár A. 2, Farkas Á., Kirsner 2. Cs: Görbicz 5, Mehlmann 2, Tóth T. 2, Pigniczki 1, Kindl, Pádár. Spanyolország korábban kétszer (1993, 2001) jutott ki a világbajnokságra, és előbb 15., majd 10. lett. Az 1992-es barcelonai olimpián a hetedik helyet érte el. Az Eb-n 1998-ban a 12., majd 2002-ben a 13. helyet szerezte meg.