Veszprémi diadal Újvárosban

A Dunaferr egy héttel ezelőtt szenzációs eredménnyel, az addig százszázalékos Pick-Szeged legyőzésével örvendeztette meg híveit. Ezzel visszahódította azt a néhány szurkolót is, aki egy-egy halványabb produkciója miatt eltávolodott tőle. "Nagyon szeretnénk folytatni a jó szereplést, de több okból is kevesen vagyunk, ezért fiatal tehetségeinkre vár sok nagy feladat – mondta Buday Ferenc edző. – Rutinos vezéregyéniségeink közül Kemény napokon át lázas beteg volt, és ma félig gyógyultan vállalja a játékot.”
A BL-negyeddöntő előtt álló Veszprém edzője, Zdravko Zovko szűkszavúan közölte véleményét: "Csak a győzelem a fontos, és nyerni is fogunk.” A veszprémiek macedón válogatott átlövője, Lazarov egyelőre a díszpáholyban foglalt helyet. "Egy hónapja műtötték meg a törött kézfejemet, de már edzek, lőhetek is vele, és a Kolding elleni BL-mérkőzésen remélhetőleg újra pályára léphetek.”
Megilletődötten kezdett a Dunaferr, a Fotex pedig a maga megszokott tempóját diktálta (0–4). A hazaiak alig kerültek helyzetbe, míg vetélytársuk rendre eredményesen zárta gyors, erőszakos támadásait. Ezekben a percekben Szathmári elvétve találkozott a labdával, társai pedig hadilábon álltak a szabályos védekezéssel. A Dunaferr kettős emberhátrányba került, amit persze nem hagyott ki a Veszprém (2–7). Sterbik – már-már szokásos – bravúrjai újabb lendületet adtak a bajnoknak, amely azonban a biztos vezetés "mellékhatásaként” egyre többet könnyelműsködött, túlcifrázta támadásait, és ezzel magára hozta a lelkesedésből és küzdeni akarásból ezúttal is jelesre vizsgázó Dunaferrt (5–8). A díszpáholyban szurkoló Jovic, a Fotex olimpiai és világbajnok beállósa másodpercenként ugrált fel a helyéről, amikor látta társai hibáit, és egészen biztos, hogy a legszívesebben köztük lett volna.
A Dunaferr kettős emberelőnyben kézilabdázott és tovább faragta hátrányát (7–9). Kölcsönösen kimaradó helyzetek borzolták az idegeket, majd a Pásztor helyére álló Iváncsik törte meg a gólcsendet, de találatára gyorsan érkezett Kuzmicsovnak, a mezőny egyik legjobbjának a válasza. Kertész egy gólra csökkenthette volna az Újváros hátrányát, ám a büntetőt kapufára lőtte. Szathmári lehúzta a rolót, Kuzmicsov pedig bátran vállalkozott, és kihasználta, hogy "leült” a Fotex védekezése. A lábsérülést szenvedő Sterbik csodavédései sem tudták ellensúlyozni társai súlyos védekezési hibáit, ráadásul a bajnokcsapat támadásait pompásan megszűrte az újvárosi védőfal (9–10). A Dunaferr feltámadását segítette, hogy Goluza büntetőt hibázott, majd Császár góljával 11–11 lett az állás. Éles hetesből lőtt góljával őrizte minimális előnyét a Fotex a szünetig.

A fokozatosan belelendülő Krivokapics góljával kezdődött a második félidő, amelyben azonban a vajdasági átlövőnek több hullámvölgye is volt. A Dunaferr lendülete továbbra sem tört meg: Bene és Kuzmicsov emberhátrányban is betalált. A Fotex keservesen, fogcsikorgatva tartotta egygólos előnyét (14–15), mert Kemény, Rosta és Marcinkevicius szinte áthatolhatatlan védőfalat vont a bravúrhalmozó Szathmári kapuja elé. Császár szemtelen, pontosabban szemfüles góllal tréfálta meg Sterbiket, a világ egyik legjobb kapusát, majd Kuzmicsov büntetőből egyenlített (17–17).
Elképesztő taktikai csatát látott a közönség, és a főszereplők a védekezőspecialisták, valamint a kapusok voltak. Pérez és Éles javuló teljesítménye újra lendített egyet a Fotex eredményességén (17–20), de Rosta és Marcinkevicius pillanatok alatt újra szorossá tette az állást (20–20).

A Dunaferr védekezése hasonlóan erőszakos, olykor durva volt, mint a Szeged ellen, de Díaz kígyózó mozgása, gyors cselei, majd Iváncsik "kirohanásai” ellen ez is kevés volt (20–24). A vendégeknél a félidő közepétől Díaz vette kézbe a karmesteri pálcát, és nemcsak gólokat lőtt, hanem remek labdákkal tömte társait.
A hajrá Kuzmicsov remeklésével kezdődött, és a csupaszív irányító szinte egyedül tartotta a lelket a fokozatosan elfáradó Dunaferrben. A kimerült, sokat szabálytalankodó csapatok hetespárbajt vívtak, de Kertész és Dzomba látványos akciógólt is lőtt. Éles sorozatban pontosan lőtte a hétmétereseket, majd Díaz betörésből volt eredményes (24–28), és a példásan küzdő hazaiaknak ekkor már csak három percük maradt a csoda megpróbálására. Ekkor kijöttek emberfogásra (26–29), de a vendégszurkolók már ünnepelték kedvenceiket, akik az utolsó percben már nem engedték ki a kezükből a vezetést.
A bajnok Fotex KCV nehezen, de rutinját és több jó cserejátékosát kihasználva megérdemelten nyert. A hét végén azonban újabb óriási feladat vár rá: a listavezető és trónkövetelő Pick-Szegedet fogadja.

Mestermérleg
Buday Ferenc: – Büszke vagyok csapatomra, mert gondjai ellenére is kitűnően küzdött a jó teljesítményt nyújtó bajnok ellen.
Zdravko Zovko: – A két csapat megmutatta, hogy milyen az igazi bajnoki rangadó. Nekünk nagyon kellett ez a mérkőzés, hiszen hasonlóan heves és forró hangulatú csaták várnak ránk a Szeged ellen, majd a Bajnokok Ligájában. Végig vezetve megérdemelten nyertünk, bár talán könnyebben is győzhettünk volna. Ebben az akadályozott meg bennünket, hogy a Dunaferr újra remekül játszott, mindent megtett a sikerért. Mi tanultunk abból, hogy a Szeged miként fizetett rá Dunaújvárosban a lazításra.

A csata hősei

Éles József: – Jól kihasználtuk, hogy cserejátékosaink rutinosabbak és frissebbek voltak. A Dunaferr fiataljai tehetségesek, de a rangadó légkörét még szokniuk kell.

Mirza Dzomba: – Meccsről meccsre javul a játékunk, a világbajnokságon járt társaim, velem együtt, lassan kipihenik a portugáliai fáradtságot, és ráhangolódnak a bajnoki küzdelmekre.

Kuzmicsov Szergej: – A második félidő közepén elfáradtunk, fiatal tehetségeink pedig főleg a támadásainkat segítették. Magam is fáradt vagyok, mert sorozatban ez volt a harmadik nagyon nehéz mérkőzésünk egy hét alatt.