Jégkorong-vb: Hári János nélkül készült a válogatott

Főpróba a centerpályán – csak éppen nem a magyar férfi jégkorong-válogatottnak. A tamperei Nokia Arena küzdőterén a Finnország–Egyesült Államok nyitó mérkőzés előtt a hang- és fénytechnikát tesztelték, miközben szövetségi kapitányunk, Kevin Constantine a jégcsarnok alagsorában található gyakorlópályára vezényelte együttesét. Itt megállnék egy szóra: igen, a „pincében” is pálya van, ráadásul nem is akármilyen, egy kis lelátóval a világ legtöbb ligájában saját jogán is megállná a helyét…

Egy szembeötlő hiányosság szúr szemet a magyar játékosok érkezésekor: Hári János nem korcsolyázott ki a péntek délutáni edzésre. Aggodalomra azonban nincs ok, a helyettes csapatkapitány enyhe megfázással küzd, elővigyázatosságból maradt távol, szombaton Dánia ellen már a jégen lesz.

A többiek mosollyal az arcukon érkeztek, egyáltalán nem mutatták jelét feszültségnek – ilyen, ha egy együttes az esélytelenek nyugalmával érkezik egy tornára. A látottak alapján a ló túloldalára sem estek át, a felszabadultság nem csapott át nemtörődömségbe.

Szokás szerint a kapusok vették birtokba elsőként a pályát, miközben edzőjük jókedvűen csevegett a helyi személyzettel. Régi ismerősök, hiszen Jukka ­Kontsas szülőhazájába tért vissza az elit-világbajnokságra. A beszélgetésnek a cserepadról általában sztoikus nyugalommal figyelő ­Constantine éles kiáltása vetett véget, jelezte, eljött a munka ideje.

Az edzésnek a hirdetménnyel szemben csak az első húsz perce volt valóban sajtónyilvános, ezt követően minden médiamunkást kitessékeltek. A Nemzetközi Jégkorongszövetség – egyébként érthető módon – azt a döntést hozta, ennyi idő éppen elég a vágóképek, fotók elkészítésére, viszont nem teszi lehetővé, hogy a sajtósok visszaéljenek a lehetőséggel, és esetleg „ipari kémkedjenek”. A munkatársak hiába győzködték a rendezőket, miszerint isten bizony nem akarunk a dánok kezére játszani, hajthatatlanok voltak.

Emiatt csak elbeszélésből tudjuk, hogy a fennmaradó időben az emberelőnyös és -hátrányos játékot gyakorolták, s hokisaink minden bizonnyal ­meggyőzték a szövetségi kapitányt. A mieink a lelátóról nézhették, ahogy a házigazda Finnország alulmarad a fenomenális teljesítménnyel kirukkoló amerikaiakkal szemben, pedig Kevin Constantine híres-hírhedt megszállottja a csapatértekezleteknek. Mégis olyan elégedett volt, úgy döntött, elengedi a péntek délutánit.

Csak annyit mondott: „Készen állunk.”

ELLENFÉLNÉZŐ:
Következik: Dánia

Felesleges is kiemelni, hogy a papírforma szerint nem a magyar válogatott az esélyes a világbajnoki nyitányon Dánia ellen, hiszen a részt vevő csapatok közül a mienk a legalacsonyabban rangsorolt. A dánok a világranglista 10. helyén állnak, nem csoda, hogy favoritként tekint rájuk mindenki a magyarok ellen. A skandinávok tavaly épphogy lemaradtak a negyeddöntőről, ötödikként végeztek csoportjukban (négy győzelemmel és három vereséggel), de például a későbbi ezüstérmes Kanada skalpját is begyűjtötték. A világbajnoki keretben mindössze egy NHL-játékos kapott helyet, de többen akadnak, akik korábban megfordultak a világ legerősebb ligájában: Nikolaj Ehlers, a Winnipeg Jets szélsője a legnagyobb név, de Mikkel Bödker is tizenkét évig légióskodott a tengerentúlon. Dánia egyébként stabil tagja az A-csoportnak, 2002 óta folyamatosan az elitben szerepel, ez idő alatt pedig sosem végzett hátrébb a tizennegyedik helynél, igaz, a nyolcadiknál jobbat sem sikerült kivívnia. Ha nem is a dánok elleni találkozón dől el a bennmaradás kérdése, egy esetleges meglepetésgyőzelemmel hatalmas lépést tehetne a magyar csapat azért, hogy megőrizze tagságát az elitben.

MINIINTERJÚ

„Ki akarjuk vívni magunknak a tiszteletet” – Terbócs István, 77-szeres válogatott csatár

– Belakták már a finnországi környezetüket?
– Az első itt töltött nap kaotikusan alakult, az öltözőnk is szedett-vedett volt, a cuccok szétszórva, mindenütt »bagolyköpetek«… Rendbe szedtük, majd pénteken már zavartalanul edzhettünk, nem kellett kötelező fotózáson megjelenni vagy a ruhaméretet egyeztetni.

– Az alagsori szinten lévő gyakorlópályán tartott edzés után nem használhatták a liftet, a lépcsőházat megmászva jutottak az öltözőjükbe. Mi a véleménye erről?
– Csütörtökön és pénteken is a lenti pályán készültünk. Nem két-három együttes szerepel az A-csoportban, mind közül mi vagyunk a legalacsonyabban rangsorolt csapat, de ez csak még jobban feltüzel minket. Ki akarjuk vívni magunknak a tiszteletet. Egyébként ez nem kirívó eset, előfordult, hogy a kanadai klasszis, Steven Stamkos is a táskájával az oldalán, beöltözve, bekötött korcsolyával bandukolt a csapatbuszról a pályára, amelyet az edzésre kijelöltek. Nem hisztiztünk emiatt.

– Felkészültek a dánokból?
– Pénteken az öt öt elleni játékukat, szombat reggel a speciális csapategységeket elemeztük. Azt láttuk, a hátvédjeik szeretnek össze-vissza forogni a támadóharmadban, nekünk, szélsőknek kiemelt figyelmet kell fordítanunk rá, hogy ne szakadjon el tőlünk az emberünk, ne kavarodjunk össze, jó szöget zárjunk a támadó és a kapu között. Ha valaki mégis bajba kerülne, a sarkok túltöltésével segítünk egymásnak, ezzel fojtanánk meg a dánok játékát.