Fetrengési toplista a vb-n: Brazília a legtöbbször, de nem a legtöbbet
Ha valami tényleg zavarja és idegesíti az amerikaiakat a labdarúgásban, az a színészkedés, műesés, színlelés. Nem csoda, hogy nekifeküdtek a mateknak.
A játékosok a fájdalomtól üvöltve a gyepre zuhannak, picit maradnak vagy ápolást kérnek, majd egy perccel később futnak vissza a helyükre, mintha mi sem történt volna. Teszik ezt egy szabadrúgás, egy sárga lap kiharcolásáért, az idő húzásáért és egyéb taktikai megfontolásokból. A futball ezen ősi elemét egyszerűen nem akarja bevenni az amerikai gyomor, ahogy a döntetlen és a (félidők végi) hosszabbítás fogalmait sem igazán.
A játékosok a fájdalomtól üvöltve a gyepre zuhannak, picit maradnak vagy ápolást kérnek, majd egy perccel később futnak vissza a helyükre, mintha mi sem történt volna. Teszik ezt egy szabadrúgás, egy sárga lap kiharcolásáért, az idő húzásáért és egyéb taktikai megfontolásokból. A futball ezen ősi elemét egyszerűen nem akarja bevenni az amerikai gyomor, ahogy a döntetlen és a (félidők végi) hosszabbítás fogalmait sem igazán.
A Wall Street Journal munkatársai a vb első felét, azaz 32 mérkőzést vizsgáltak – szigorú – gravitációs megközelítésből.
Következtetésük az, hogy nem minden nemzet tölt a gyepen ugyanannyi időt. Egyik többet, másik kevesebbet. A kérdésük az volt, melyik a legtöbbet.
Megfigyelésük szerint az első 32 találkozón 302 játékos került a földre, ami összesen 132 gyepen töltött percet jelentett. Ezt egyszerűen „vonaglási időnek” nevezték el. A tisztesség megkövetelte, hogy kivonják azokat a játékosokat, akiket a rúgás, ütés, esés következtében le kellett cserélni. A 302 játékosból kilenc ilyen volt, így maradt 293 alany és 118 percnyi és 21 másodpercnyi vonaglási idő.
Magyarázat: a vonaglási időt a bíró sípszava és a játékos felállása közötti intervallumban határozták meg. Ha az oldalvonalon kívülre szállították a „sérültet”, akkor a pálya elhagyása volt a záró momentum.
Az első tanulságos, de nem túl meglepő megfigyelésük az volt, hogy azon csapatok játékosai, amelyek vezetésre álltak, majd négyszer annyi időt töltöttek a földön, mint azokéi, amelyek vesztésre álltak. Most pedig jöjjenek a különböző kategóriák győztesei.
A legtöbbször földet fogó nemzet: Brazília (17 eset két mérkőzésen, ebből öt Neymaré).
A legtöbb időn át földet fogó nemzet: Honduras. (A 7 perc 40 mp-ből öt percet a franciák elleni első meccsen, 0–0-s állásnál töltöttek a gyepen.)
Az egy meccsen legtöbbször földet fogó nemzet: Chile (A spanyolok ellen az első gól megszerzését követően 11 alkalommal kerültek a földre Alexis Sánchezék, erre 24 csapat két mérkőzésen sem volt képes.
A leggyorsabb földre kerülés: Enner Valencia (Ecuador) négy másodperc után került a földre egy rúgást követően a Honduras elleni találkozón.
A hordágyon gyógyulók: a 32 mérkőzésen kilenc játékost vittek le hordágyon, ebből öt visszatért a pályára, kivétel nélkül 90 másodpercen belül.
