Martin Whitmarsh McLaren-csapatfőnök azt követően, hogy szabadságra küldte a PR-szereplések miatt túlhajszolt Lewis Hamiltont, azzal a szándékkal fordult a nyilvánossághoz, hogy megvédi pilótáját, aki véleménye szerint igazságtalanul kap annyi kritikát az utóbbi hetekben.
„Az FIA ki kell hogy találjon valamit neki, különben nem fog tanulni az esetből” – ezt Felipe Massa nyilatkozta a Monacói Nagydíj után, amikor 2008 világbajnoka a Loews-kanyarban a szabályok adta lehetőségeknél sokkal agresszívabb volt a brazil pilótával szemben.
A háromszoros világbajnok, szókimondásáról híres Niki Lauda komplett őrültnek nevezte a brit versenyzőt, aki minden határon túlmegy meggondolatlanságával, és miután Emerson Fittipaldi, a McLaren korábbi kétszeres vb-elsője, illetve a hőskor legendája, Sir Stirling Moss is kikelt magából Hamilton ellen, a wokingiak csapatvezetője úgy érezte, hogy mindenképpen lépnie kell.
„Tizenegy éves kora óta ismerem Lewist, rendkívüli pilóta és kivételes versenyző alkat – kezdte Martin Whitmarsh. – Elég szigorú önmagával szemben, ha hibázik, és mindenhez óriási szenvedéllyel áll hozzá, nemcsak a vezetési stílusa ilyen. Nagyon nem szeret veszíteni, így nyilvánvalóan elég kemény szezonja van. Rettentően frusztrált, mert nem lehet ott folyamatosan az élen, ráadásul ez többször csak a balszerencse miatt alakult így. A média folyamatosan azon lovagol, hogy túl agresszív, aztán jön Niki Lauda és mások a véleményükkel, ami elindít egy lavinát. Tudom, hogy Lewis erős, és meg tud birkózni ezzel az egésszel, képes az autó fejlesztésére koncentrálni és futamokat nyerni, az emberek pedig szép lassan elfelejtik ezt az ügyet, mert a győzelmekkel nem ér fel semmi más.”
Whitmarsh arra is kitért, hogy nem fair Jenson Button vérmérsékletéhez hasonlítani Hamilton temperamentumát: „Jenson sokkal idősebb, tapasztaltabb és egészen nehéz időket is megélt a Formula–1-ben. Van, aki egyenesen azt mondja, hogy túl nyugodt, nincs meg benne a gyilkos ösztön, de erre rácáfolt Kanadában. Lewis egészen más karriert járt be, 2007-ben berobbant az F1-be, első kilenc futamán a dobogón végzett, és első három szezonjában a világbajnoki címért harcolt, sőt a második évében meg is nyerte. Olyan szituációt nem tapasztalt korábban, mint amelyben most van, de okos és tanulni fog belőle.”
A média szerepéről a következőket mondta: „Amikor ilyen nyomás alatt vagy, épp csak kiszálltál az autóból, meleged van és ideges vagy, a média egy része nagyon is megértő tud lenni. Vannak viszont, akik látják, hogy milyen sebezhető vagy ilyenkor, és ezt ki is használják. Nyílt és szenvedélyes válaszokat akarnak, amiből ugyan jó újságcímek lesznek, de ez nem mindig jó Lewisnak. Az első interjú alatt még nyugodt vagy, aztán jön a második, a harmadik, az érzelmeid elszabadulnak, és mondasz valami olyat, amit nem kellett volna. Ez történt Lewisszal idén, de már érzi, hogy jobb, ha időnként inkább magában tartja a gondolatait.”
Mark Webber azt követően, hogy nyíltan szembement a Red Bull csapat utasításával és támadta Sebastian Vettelt a Brit Nagydíj utolsó köreiben, nem hagyja, hogy ez gondot okozzon az előrehaladott tárgyalások során, amelyeket az istállóval folytat. Az ausztrál pilóta a szezon végén lejáró szerződését egészítené ki egy évvel, és szerinte semmilyen hatással nem volt a megbeszélések hangulatára az, hogy figyelmen kívül hagyta a vezetők utasítását a hétvégén – már a verseny után megbeszélték a dolgokat Christian Horner csapatfőnökkel.
„Elcsevegtünk a történteken, és a végén mind a ketten beláttuk, hogy mindkét oldalnak igaza volt a saját szemszögéből nézve – írta Webber a BBC honlapján vezetett blogjában. – Gondolom, érdekli az olvasókat, miképpen befolyásolja ez a történet a 2012-es idényemet, hogy hol fogok versenyezni. Még van időnk arra, hogy ezt eldöntsük, de már tárgyalunk a folytatásról, és ez az eset nem állította a feje tetejére a terveinket."
Ezt követően részletesen kitért a silverstone-i futam hajrájában történtekre: „Az utolsó négy-öt kör előtt a csapatom megkért, hogy ne próbáljam meg megelőzni Vettelt. Én úgy döntöttem, hogy versenyzek, méghozzá olyan keményen, ahogy csak tudok – a sportszerűség keretei között –, és megpróbálok elmenni mellette. Nyilvánvalóan nem volt egyszerű szituáció, ilyenkor egymásnak feszülő érzelmek nehezítik az ember dolgát. Mindenképpen a lehető legelőrébb akarsz végezni, nem számít, hogy ki van előtted – főleg mikor ilyen szintű pilótával küzdesz, mint Sebastian.”
„Versenyszituáció lévén nem arra készültem, hogy visszafogjam magam, ezt nagyon nehéz kezelni ilyenkor. Ha visszaveszek, és tartom a három másodperces különbséget, ahogyan kérték tőlem, sokkal rosszabbul aludtam volna a futam után. Persze tudtam, hogy a csapat kérésével ellentétesen cselekszem, de ha versenyzel, és pozícióért tudsz harcolni, arra számítanál normál esetben, hogy mindenki örül ennek.”