A bevételből 278 millió a közvetítési jogokat kifizető televízióktól, ugyanennyi a versenyeket megrendező társaságoktól származik, a „maradékot" a sportág hivatalos szponzorai fizetik.
Az üzleteket a 80. életéve felé közeledő Bernie Ecclestone egy személyben bonyolítja le, s kiváló üzleti érzékét mutatja, hogy a válság legnehezebb időszakában képes volt évi 9.3 millió fontos szerződést kötni a koreai LG vállalattal. Két, számítógépes játékokat gyártó cég évente 12.4 milliót fizet, és az Universal Music lemezkiadó is évente hárommilliót költ arra, hogy bizonyos versenyeken a vele szerződésben álló zenészek koncertezzenek.
Az F1 bevételét minden évben növeli, hogy a versenyek rendezői évente 10 százalékkal magasabb díjat fizetnek, s bár tavaly a Francia és a Kanadai GP kiesésével 19 millió font elveszett, Abu-Dzabi 27.8 millióval szállt be.
A kiadási oldalon 336.4 millió dollár jut a csapatoknak – a Concorde-szerződés szerint minden idény tíz legjobb istállója között az összes bevétel felét osztják szét, de a BMW még azelőtt kilépett, hogy aláírta volna az idei megállapodást, ezért elesett a maga jussától.
A logisztikai kiadások 28.4 százalékkal, 96.6 millió fontra csökkentek, a kevesebb verseny és az olcsóbb üzemanyag miatt az utazáson rengeteget spórolt az F1 (tavaly nyáron elmaradt az észak-amerikai túra).
A Formula One Groupot 2005-ben banki kölcsönökből vásárolta meg a CVC Capitals befektetőtársaság, amelynek 2014. június 30-ig kell visszafizetnie az adósságából jelenleg fennmaradó 1.2 milliárd fontot. Ha így haladnak a pénzügyei, lesz miből...
Russell visszavágna, de az első montreali sprint káoszt hozhat
Fogyatkozó előny – a Mercedes „visszavágna” Kanadában
